Ugrás a tartalomhoz

Vacaria

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vacaria
Vacaria címere
Vacaria címere
Vacaria zászlaja
Vacaria zászlaja
Közigazgatás
Ország Brazília
ÁllamRio Grande do Sul
MezorégióNordeste Rio-Grandense
MikrorégióVacaria
Alapítás éve1878
PolgármesterAmadeu de Almeida Boeira
Irányítószám95270-000
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség64 187 fő (2022)[1]
Tszf. magasság
  • 971
  • 894
m
Terület2123,674 km²
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 28° 30′ 43″, ny. h. 50° 56′ 02″28.511944°S 50.933889°WKoordináták: d. sz. 28° 30′ 43″, ny. h. 50° 56′ 02″28.511944°S 50.933889°W
Vacaria weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vacaria témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vacaria egy község (município) Brazíliában, Rio Grande do Sul állam északi határán, a Gaúcho-hegység (Serra Gaúcha) Campos de Cima da Serra vidékén. 2021-ben becsült népessége 66 916 fő volt.[2] Hegyvidéki környezetének, tengerszint feletti magasságának köszönhetően éghajlata részben mérsékelt övi; jelentős gyümölcstermesztő.

Története

[szerkesztés]

A térség őslakói guarani és kaingang indiánok voltak. A spanyol jezsuita misszionárusok 1700 körül kezdtek szarvasmarhát tenyészteni a gyéren lakott területen, hogy ellássák az ún. Sete Povos das Missões redukcióit. A vacaria jelentése „tehenészet”, és a hely korai spanyol neve Baquería de los Pinales (Fenyőfák tehenészete) volt. Ez volt az utolsó farm, amelyet a spanyolok az Uruguay folyó bal partján alapítottak. 1727–1729-ben kereskedelmi utat nyitottak, amely összekötötte a Campos de Cima da Serra régiót (dél-brazil szubtrópusi füves fennsík, ahol Vacaria is elhelyezkedik) Lages, Curitiba és São Paulo térségével. Hamarosan portugálok kezdtek behatolni a területre, elűzték a misszionárusokat és a guaranikat, elhajtották a marhákat, és földműves települést hoztak létre. A kaingang őslakosok folyamatosan zaklatták a telepeseket és többször össze is csaptak, míg végül a portugálok mészárlást rendeztek közöttük és teljesen kiűzték őket Vacaria földjéről.[3][4]

A kialakuló településen 1761-ben felépítették a Nossa Senhora da Oliveira de Vacaria kápolnát. 1785-ben Lages és Laguna vidékéről új telepesek érkeztek, ekkor már közel száz gazdaság volt. 1805-ben Santo Antônio da Patrulha kerületévé nyilvánították Vacaria néven. Itt zajlott a Farroupilha-felkelés egyik fontos csatája, amelyben a forradalmár csapatok elfoglalták a várost, majd meghiúsították a császáriak haditervét, akik körül akarták zárni a Viamãoban gyülekező köztársaságiakat. A felkelés után a környék nagy léptekkel fejlődött, Vacaria pedig 1878-ban függetlenedett és önálló községgé alakult.[3][4]

A föderalista forradalom alatt, 1894-ben Vacaria területén több összecsapás történt, amelyekben a lázadók vereséget szenvedtek. Az 1923-as forradalomban szintén hadműveletek színtere volt. A harcok befejeztével a község ismét a fejlődés szakaszába lépett, gazdasága a fakitermelésre és a mezőgazdaságra összpontosult.[3]

Leírása

[szerkesztés]

Székhelye Vacaria, további kerületei Bela Vista, Capão da Herança, Coxilha Grande, Estrela, Refugiado.[4] Községközpontja a Campos de Cima da Serra régió legnagyobb városa, és „Rio Grande kapujaként” (Porteira do Rio Grande) is emlegetik.[5] A község éghajlata az alacsonyabb vidékeken szubtrópusi, a magasabbakon mérsékelt; télen gyakori a fagy.[6]

Az úthálózatnak köszönhetően a környező brazil és argentin városokkal való összeköttetései jók, és ez pozitív hatással van a gazdaságra (áruszállítás, szolgáltatások). Az állam legnagyobb, és az ország második legnagyobb almatermelője.[6] Jelentős turizmusa; megtalálhatóak az épített örökségek és a természeti látványosságok, és itt tartják Dél-Brazília legnagyobb hagyományőrző fesztiválját (Criollo-rodeó, Rodeio Crioulo).[7] Itt található a Casa do Povo, Rio Grande do Sul egyetlen épülete, amelyet Oscar Niemeyer tervezett.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225, 2023. október 24.
  2. Vacaria. IBGE. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
  3. a b c Ferreira, Jurandyr. Enciclopedía dos municípios brasileiros, 34 (portugál nyelven). Rio de Janeiro: Conselho Nacional de Geografia, 383–385. o. (1959) 
  4. a b c História. IBGE. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
  5. História. vacaria.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
  6. a b Vacaria. Cidades do Brasil. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
  7. Atrativos. vacaria.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
  8. Casa do Povo. madeinvacaria.com.br. (Hozzáférés: 2022. november 17.)