VJa–23

VJa–23
Típus	gépágyú
Ország	Szovjetunió
Alkalmazás
Használó ország	Szovjetunió
Háborús alkalmazás	második világháború
Műszaki adatok
Űrméret	23 mm
Lőszer	23×152 mm
Tömeg	66 kg
Fegyver hossza	2150 mm
Csőhossz	1660 mm
Elméleti tűzgyorsaság	550-650 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	905 m/s
A Wikimédia Commons tartalmaz VJa–23 témájú médiaállományokat.

A Volkov–Jarcev VJa–23 a Szovjetunióban a második világháború idején gyártott 23 mm-es repülőgép-fedélzeti gépágyú.

Története

A fegyvert 1940-ben tervezte Alekszandr Volkov és Szergej Jarcev a tulai CKB–14 tervezőirodában az akkor újonnan bevezetett 23 mm-es gépágyú lőszerhez. A fejlesztés időszakában TKB–201 volt a típusjelzése. A fegyver tervei 1940. május 6-ra készültek el. A gépágyút eredetileg az Il–2 csatarepülőgép páncélozott földi célok elleni beépített fegyverének szánták. Az Il–2 fejlesztésének késése miatt azonban kezdetben zsákmányolt Messerschmitt Bf 110 nehéz vadászrepülőgépen tesztelték. 1941-ben az Il–2-esen folytatták a kísérleti lövészeteket, majd még ugyanabban az évben rendszeresítették VJa–23 típusjelzéssel. A gépágyút kizárólag az Il–2 csatarepülőgépen, illetve annak továbbfejlesztett változatán, az Il–10-en alkalmazták. Összesen 64 655 db-ot gyártottak belőle, sorozatgyártása a 2. és 66. sz. gyárakban folyt.

Műszaki jellemzői

Gázműködtetésű fegyver, mely a csőből elvezetett lőporgázok energiáját használta a működéséhez. A zár ék reteszelésű. A lőszereket acél hevederekben tárolták. A fegyvert nagy tűzgyorsaság és tűzerő jellemezte. Tűzgyorsasága 550–600 lövés/perc volt. Hátrányos tulajdonsága volt ugyanakkor a jelentős visszarúgó erő, valamint az alkatrészek gyors kopása, különösen cső és az adagoló szerkezet esetében.

A nagy reakcióerő miatt vadászrepülőgépekbe nem építették be, az Il–2-n párosával, a két szárnyfélbe építettek be egyet-egyet, egyenként 150 db-os lőszerjavadalmazással. A fegyver tömege 66 kg, hossza 2150 mm.

A gépágyúhoz alkalmazott 23 mm-es lőszer lövedéke 200 g-os volt. A lőszer hatásában jelentősen felülmúlta a SVAK és Berezin B–20 gépágyúkban alkalmazott 20 mm-es lőszert. Páncéltörő változata 400 m-ről 25 mm-es páncéllemezt volt képes átütni. A fegyver jelentős tűzereje ellenére a német könnyű páncélosok ellen csak oldalról és elölről, a közepes harckocsik ellen csak felülről volt hatásos.

Műszaki adatai

• Űrméret: 23 mm
• Hossz: 2150 mm
• Csőhossz: 1660 mm
• Tömeg: 66 kg
• Tűzgyorsaság: 550–650 lövés/perc
• Csőtorkolati sebesség: 905 m/s

Kapcsolódó szócikkek

Kapcsolódó fejlesztés

• NSZ–23

Hasonló fegyverek

• SVAK
• MG FF
• MG 151
• Hispano-Suiza HS.404
• B–20

Források

• Alekszandr Boriszovics Sirokorad: Isztorija aviacionnovo vooruzsenyija, Harveszt, 1999, ISBN 985-433-695-6, pp. 112–115. – 23-mm puska VJa (oroszul)