VIA C7
| C7 | |
 | |
| C7-M 795 2,0 GHz | |
| Gyártás | 2005. májusától |
| Tervező | Centaur Technology |
| Gyártó | IBM,[1][2] Fujitsu (2007–)[3] |
| Max CPU órajel | 1,0 GHz – 2,0 GHz |
| FSB sebességek | 400 MT/s – 800 MT/s |
| Gyártás technológia méret | 90 nm |
| Utasításkészlet | x86,
[2] |
| Architektúra | VIA CoolStream |
| cpuid kód | „VIA Esther processor XXXX MHz” |
| Magok száma | 1 |
| Magok nevei | Esther (C5J) |
| L1 gyorsítótár | 64 KiB utasítás + 64 KiB adat |
| L2 gyorsítótár | 128 KiB 32 utas kizáró (exclusive) |
| Tokozás | mobil: micro-FCPGA, mPGA478C (Socket 478), mPGA479M (Socket 479)[4] |
| Foglalat | BGA (2005), Socket 479 (2006)[5] |
| Tranzisztorok száma | 26 200 000[4] |
| Alkalmazása | laptop, PC |
| Előd | VIA C3 |
| Utód | VIA Nano |
 A Wikimédia Commons tartalmaz C7 témájú médiaállományokat. | |
A VIA C7 egy x86-os mikroprocesszor-sorozat, amelyet a Centaur Technology tervezett és a VIA Technologies forgalmazott 2005 közepétől, utódja, a Nano megjelenéséig.
Történet
[szerkesztés]A C7 számos fejlesztést kínált a korábbi VIA C3 magokhoz képest, de szinte teljesen azonos a legújabb VIA C3 Nehemiah maggal. A C7 hivatalosan 2005 májusában volt kibocsátva, bár a piaci jelentések szerint az adott időpontban gyártása még nem érte el a teljes kapacitását. 2006 májusában lejárt az Intel és a VIA közötti keresztlicenc-megállapodása, amit nem újítottak meg, és ez volt az oka a C3-as szállítások 2006. március 31-i kényszerű leállításának, mivel a VIA elvesztette a Socket 370-es foglalat használatának jogait.
a Pico-ITX a VIA saját fejlesztésű alaplap-méretfaktora, ezen egy 1 GHz-es, 128 KiB gyorsítótárral ellátott C7-es processzor található; a processzort nagy hűtőborda hűti, amely lefedi az alaplap nagy részét, rajta egy 40 mm-es ventilátorral
2008. április elején mutatkozott be az iskolai használatra célzott, ultrahordozható HP 2133 Mini-Note PC család egy teljesen VIA-alapú, 1,0, 1,2 és 1,6 GHz-es C7-M processzor-portfólióval, amelyben a legalacsonyabb sebességű modell egy SSD-alapú, 4 GiB memóriát kezelő Linux disztribúció futtatására volt optimalizálva, 500 dollár alatti árcédulával, míg a középső szint Windows XP rendszerrel, a csúcsmodell pedig a Windows Vista Business kiadásával jelent meg, gyári alapértelmezés szerint. A HP az egymagos VIA C7-M CPU-t választotta, hogy megfeleljen a már rögzített 499 dolláros induló árnak, annak ellenére, hogy az Intel konkurens Atom processzorcsaládja 2008. április 2-án lépett piacra.
A C7 öt fő változatban került forgalomba:
- C7: asztali számítógépekhez, laptopokhoz (1.5–2,0 GHz) – FCPGA Pentium-M tokozás, 400, 533, 800 MHz FSB
- C7-M: mobil- és beágyazott eszközökhöz (1.5–2,0 GHz). A VIA C7-M egy tipikus notebook processzor, kitűnik a C7-étől is alacsonyabb energiafogyasztásával. – NanoBGA2, 21 mm × 21 mm, 400, 800 MHz FSB
- C7-M Ultra Low Voltage (ULV, ultra alacsony feszültség): mobil- és beágyazott eszközökhöz (1.0–1,6 GHz) – NanoBGA2, 21 mm × 21 mm, 400, 800 MHz FSB
- C7-D: hasonló az eredeti C7-hez, de RoHS-kompatibilis[6] – ezt mint „karbonmentes processzort” hirdették. Néhány változata nem támogatja a PowerSaver kiterjesztést.[forrás?]
- Eden: egyes VIA Eden CPU-k a C7-es magon alapulnak, alacsony energiafogyasztással, kis méretű tokkal és akár 400 MHz-es órajellel.
CPU magok
[szerkesztés]Esther
[szerkesztés]Az Esther (C5J) a VIA C3 sorozatbeli Nehemiah+ (C5P) mag továbbfejlesztésének következő fokozata.
A mag újabb funkciói a következők:
- Átlagos energiafogyasztása kevesebb, mint 1 watt.
- 2 GHz-es működési frekvencia és 20 wattos TDP.
- Az L2 gyorsítótár mérete 64 K-ról 128 K-ra nőtt, az asszociativitás változott: a korábbi 16-utas csoport-asszociatív üzemmódot (a C3-ban) a C7-esben 32-utas csoport-asszociatív mód váltotta.
- A VIA azt állította,[7] hogy a C7 busz fizikailag a Pentium-M 479 tűs tokozásán alapul, de az Intel AGTL+ Quad Pumped Bus rendszere helyett a szabadalmazott VIA V4 sínt használja az elektromos jeltovábbításra, elkerülve jogi vitákat.
- „Twin Turbo” technológia, ami kettős PLL-ből áll, az egyiket magas órajelfrekvenciára, a másikat egy alacsonyabbra állítva. Ez lehetővé teszi a processzor órajelfrekvenciájának igazítását egyetlen processzor-ciklus alatt. Az alacsonyabb kapcsolási késleltetés következménye, hogy agresszívebb szabályozás alkalmazható.
- Az SSE2 és SSE3 utasításkiterjesztések támogatása.
- NX bit támogatása fizikai címkiterjesztési módban, amely megakadályozza, hogy a puffertúlcsordulást okozó szoftverhibákat vírusok vagy támadók kihasználhassák.
- Az SHA-1 és SHA-256 hash-algoritmusok hardveres támogatása.
- „Montgomery-szorzó”: a moduláris szorzás Montgomery algoritmussal hardveres támogatása, max. 32K kulcsmérettel, a nyilvános kulcsú kriptográfiában történő alkalmazásokhoz.
Tervezési szempontok
[szerkesztés]- A C7 Esther a C3 Nehemiah továbbfejlesztése, amiben a VIA/Centaur a hagyományos megközelítést követte a teljesítmény és a korlátozott tranzisztor/teljesítmény arány közötti egyensúly kialakításában.
- A C3 sorozatú lapkák kialakítása során a leglényegesebb elv az volt, hogy még egy viszonylag egyszerű, sorrendi végrehajtású skalár mag is elfogadható teljesítményt nyújthat egy komplex, szuperskalár, sorrenden kívüli maggal szemben, ha hatékony „front-end”, azaz előzetes utasításkód-lehívási, gyorsítótár- és elágazás-előrejelzési mechanizmusok támogatják.
- A C7 esetében a tervezőcsapat a kialakítás előkészítő részének (front-end) további ésszerűsítésére / racionalizálására összpontosított, azaz a gyorsítótár méretére, az asszociativitásra, az adatátviteli sebességre, valamint az előzetes utasításkód-lehívási rendszerre.[8] Ugyanakkor a chip végrehajtó magjában (back-end) nem történt jelentős változtatás.
- A C7 sikeresen csökkentette a teljesítménybeli különbséget az AMD/Intel lapkákkal szemben, a hőmérsékletbeli korlátozásokat redukálva.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ EETimes: VIA Technologies launches C7 x86 microprocessor (angol nyelven). EE| Times, 2005. május 27.
- ↑ a b VIA Launches VIA C7 Processor (angol nyelven). Press releases. VIA Technologies, 2005. május 27. (Hozzáférés: 2024. április 14.)
- ↑ Models (angol nyelven). CPUs > VIA > C7. X86 CPUs' Guide, 2021. január 25. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
- ↑ a b VIA C7-M 765 PGA (angol nyelven). CPUs > VIA > C7. X86 CPUs' Guide, 2024. február 3. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
- ↑ Shvets, Gennadiy: VIA C7-M microprocessor (angol nyelven). CPUs. CPU World, 2023. március 24. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
- ↑ http://www.via.com.tw/en/initiatives/greencomputing/greenfaq.jsp Archiválva 2007. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. RoHS megfelelőség/megfelelés vminek információ
- ↑ Shilov, Anton: VIA Denies Intel Pentium M Bus Licensing. X-bit labs. [2007. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 23.)
- ↑ Detailed Platform Analysis in RightMark Memory Analyzer. Part 12: VIA C7/C7-M Processors. Pricenfees.com. (Hozzáférés: 2007. március 12.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a VIA C7 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Random Stuff. How to make a highly secure x86 processor. Texasi Egyetem, Austin, 2006. január 30.
- Smith, Van: An inside look at the VIA C7-M. VIA Arena , 2006. március 10. [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Review of the EPIA EN15000 with VIA C7 Processor Archiválva 2007. április 8-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- VIA C7 Processor
- VIA C7-M Processor
- Detailed Platform Analysis in RightMark Memory Analyzer. Part 12: VIA C7/C7-M Processors Archiválva 2017. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, angolra fordítva
- http://www.cpushack.com/VIA.html
- https://www.pricenfees.com/digit-life-archives/via-cyrix-iii-samuel-2-600-667-mhz
- https://web.archive.org/web/20060615180950/http://www.sandpile.org/impl/c5xl.htm
