VI. Henrik, 3. rész (Shakespeare)

VI. Henrik, 3. rész (The Third Part of Henry VI)
Második felvonás, ötödik jelenet illusztrációja (John Ogborne)
Adatok
Szerző	William Shakespeare
Műfaj	királydráma
Eredeti nyelv	angol
Kapcsolódó művek	VI. Henrik, 1. rész (Shakespeare) VI. Henrik, 2. rész (Shakespeare)
A Wikimédia Commons tartalmaz VI. Henrik, 3. rész témájú médiaállományokat.

A VI. Henrik, 3. rész William Shakespeare háromrészes királydrámájának befejező része. Cselekménye VI. Henrik életének és a Rózsák háborújának a végét mutatja be. A mű valószínűleg 1590 és 1591 között keletkezett.

Történelmi háttér

VI. Henrik angol király

VI. Henrik harmadik részének a Rózsák háborújának vége szolgált alapul és VI. Henrik végső küzdelmeit, valamint a trónért való harcot mutatja be. A Rózsák háborúja a Lancaster és York házak között dúlt, hiszen mindkét család III. Eduárd leszármazottja volt, így magának követelte a trónt. A Rózsák háborúja az első Saint Albans-i csatával kezdődött 1455-ben, majd a tewkesburyi csatával és VI. Henrik halálával ért véget 1471-ben. A háború kiváltó indoka az volt, hogy bár hosszú évek óta a Lancaster-ház uralkodott, 1422-ben meghalt V. Henrik király és fia, VI. Henrik ekkor még csak pár hónapos volt, így helyette a királyi tanács vezette az országot, ami nem tetszett a York-háznak. Henrik felnőtt korára sem vált jó uralkodóvá, sokan gyengének tartották és azt sem nézték jó szemmel, hogy felesége, Anjou Margit, milyen szintű befolyással bírt a királyra. A lázadó York ház élén Plantagenet Richárd állt, akit Warwick grófja támogatott.

Shakespeare VI. Henrik trilógiája a király életét mutatja be, az első két rész V. Henrik halálától az első Saint Albans-i csatáig mutatja be az eseményeket, a trilógia harmadik része pedig a Saint Albans-i csata után kezdődik és a Rózsák háborújának fordulatait és végét mutatja be, egészen VI. Henrik haláláig és IV. Eduárd trónra kerüléséig.

Eredet

Sokan megkérdőjelezik a mű keletkezésének idejét, illetve, hogy valóban Shakespeare írta-e őket. Kevés dokumentum maradt fenn és azok is megtévesztőek lehetnek.

1593-ban jelent meg egy oktávó alakú könyvecske Richárd yorki herceg igaz tragédiája címmel, amelyben a VI. Henrik trilógia befejező részére lehet ismerni. Egy évvel korábban ugyanennél a kiadónál jelent meg kvartó formátumban egy történelmi színmű, A híres York és Lancaster házak viszálykodásának első része, ami a trilógia középső darabjára emlékeztet. Mindkét kiadványból utánnyomás készült 1600-ban, 1619-ben pedig egy másik kiadónál A híres York és Lancaster házak viszálykodásának teljes története címmel egybekötve is megjelenik a kettő, most már Shakespeare nevének feltüntetésével.

Ezenkívül egy olyan naplóbejegyzés is fennmaradt Philip Henslowe színházi vállalkozótól, miszerint 1592 márciusától valamiféle „új” VI. Henrik-játékot vittek színre. Szintén 1592-ből származik az a Shakespeare-t támadó pamflet, amelyben Robert Greene főliterátor a VI. Henrik harmadik részének szállóigéjét ("Ó, tigris szív, te, asszonybőrbe burkolt!") forgatja ki és "színészbőrbe bújt tigris"-nek nevezve teszi nevetségessé a drámaírót. Sokan azt is megkérdőjelezik, valóban Shakespeare tollából származik-e a trilógia, vagy kortársai műveit használta forrásműként, amit Greene joggal hánytorgatott fel. Ez az elmélet azonban később megdőlt.

Az sem tisztázott, hogy az egyes darabok milyen sorrendben íródtak. Fennmaradt dokumentumok alapján az a felfogás alakult ki, hogy a második és harmadik rész 1590-1591-re készült el, a trilógia első része azonban csak 1592-re.

Szereplők

Eredeti név	Lőrinczy (Lehr) Zsigmond fordítása	Németh László fordítása
King Henry the Sixth	Hatodik Henrik király	VI. Henrik Király
Edward, Prince of Wales, his son	Edvárd, Wales herczege, fia	Edwárd walesi herceg, a fia
Lewis The Eleventh, King of France	XI. Lajos, franczia király	XI Lajos, Franciaország királya
Duke of Somerset	Somerset herczeg	Somerset hercege
Duke of Exeter	Exeter herczeg	Exeter hercege
Earl of Oxford	Oxford gróf	Oxford grófja
Earl of Northumberland	Northumberland gróf	Northumberland grófja
Earl of Westmoreland	Westmoreland gróf	– (Westmoreland)
Lord Clifford	Clifford lord, Henrik király pártján	Lord Clifford
Richard Plantagenet, Duke of York	Plantagenet Richárd, York herczeg	Richárd Plantagenet, York hercege
Edward, Earl of March, afterwards King Edward The Fourth	Edvárd, March gróf, később IV. Edvárd király	Edwárd, March grófja, később IV. Edwárd király
George, afterwards Duke of Clarence	George, később Clarence herczeg	George, később Clarence hercege
Richard, afterwards Duke of Gloucester	Richárd, később Glocester herczeg	Richárd, később Gloster hercege
Edmund, Earl of Rutland	Edmund, Rutland gróf	Edmund, Rutland grófja
Duke of Norfolk	Norfolk herczeg	Norfolk hercege
Marquess of Montague	Montague őrgróf	Montague Márki
Earl of Warwick	Warwick gróf	Warwick grófja
Earl of Premboke	Pembroke gróf	Pembroke grófja
Lord Falconbridge	–	–
Lord Hastings	Hastings lord	Lord Hastings
Lord Stafford	Stafford lord, York herczeg pártján	Lords Stafford
Sir John Mortimer	Sir John Mortimer	Sir John Mortimer
Sir Hugh Mortimer	Sir Hugh Mortimer	Sir Hugh Mortimer
Henry, Earl of Richmond, a Youth	Henrik, Richmond gróf, fiú	Henrik, Richmond grófja
Lord Rivers, brother to Lady Grey	Rivers lord, Grey lady fivére	Lord Rivers, Lady Grey fivére
Sir William Stanley	Sir William Stanley	Sir William Stanley
Sir John Montgomery	– (Montgomery)	Sir John Montgomery
Sir John Somerville	Sir John Somerville	Sir John Somerville
Tutor to Rutland	Rutland nevelője	Rutland nevelője
Mayor of York	York városnagya	York polgármestere
Lieutenant of the Tower	A Tower parancsnoka	A Tower várnagya
A Nobleman	Egy nemes	Nemesember
Two Keepers	Két erdész	Két erdőőr
A Huntsman	Egy vadász	Vadász
A Son that has killed his father	Egy fiú, ki atyját megölte	Egy fiú, aki megölte az apját
A Father that has killed his son	Egy atya, ki fiát megölte	Egy apa, aki megölte a fiát
Queen Margaret	Margit, királyné	Margit királyné
Lady Elizabeth Grey, afterwards Queen to Edward the Fourth	Grey lady, később IV. Edvárd király neje	Lady Grey, később IV. Edwárd felesége
Bona, Sister to the French Queen	Bona, a franczia királyné huga	Bona, a francia királyné húga
Soldiers, Attendants, Messengers, Watchmen etc.	Katonák, és Henrik és Edvárd királyok egyéb kisérői; hírnökök; őrök, stb.	Katonák, kíséretbeliek, hírnökök, őrök stb.

Cselekmény

A cselekmény ott folytatódik, ahol VI. Henrik második része véget ér, az első Saint Albains-i csata után, ahol a Yorkok győzedelmeskedtek. A cselekmény leírásának az alapját Németh László fordítása képezi.

Első felvonás

Első jelenet

Richárd, York hercege érkezik a parlament épületébe fiaival és párthíveivel, ahol elfoglalja a trónt. Megérkezik Henrik király is párhíveivel, majd vita alakul ki arról, hogy kit illet meg jogosan a trón. Katonák hatására végül Henrik York hercegét és leszármazottjait nevezi meg utódaiul, azzal a feltétellel, hogy amíg él, békében uralkodhat. Ennek se Henrik támogatói, se a királyné nem örül. Margit királyné felháborodik, hogy Henrik ezzel fiukat, Edwárdot megtagadta, mint utódot és fiával együtt távozik.

Második jelenet

York herceget fiai, Edward és Richárd Montague segítségével meggyőzik, hogy szegje meg esküjét és támadja meg Henriket a trónért. Közben egy hírnök érkezik és közli, hogy a királyné serege közelít.

Harmadik jelenet

Lord Clifford apja haláláért bosszúból megöli York legkisebb fiát, Rutland grófját.

Negyedik jelenet

A wakefieldi csatában York serege áll vesztésre. Margit királyné, Clifford és Northumberland elfogja York hercegét, gúnyolják és hergelik. Papírkoronát tesznek a fejére és kendőt nyújtanak neki, amit Rutland vérében itattak. Northumberland meghatódik York fájdalmát látva, de Clifford és a királyné megölik Yorkot, lefejezik és a fejét York kapujára tűzik.

Második felvonás

Első jelenet

Edwárd és Richárd még nem tudják mi történt apjukkal, amikor három napot látnak meg az égen és magukhoz, a három Plantagenet fiúhoz hasonlítják őket. Hírnök jön és közli velük apjuk halálhírét. Megérkezik Warwick is, aki szintén rossz hírekkel szolgál a Saint Albans-i csatáról. A lelkesedésük mégsem lankad, újra támadást szervezne és Warwick kikiáltja Edwardot Anglia következő királyává.

Második jelenet

Yorkba érkezik Henrik és elkeseredve látja, amit a királyné serege tett, de ennek ellenére Margit és Clifford győzködésére lovaggá üti fiát. Megérkezik Edwárd, Richárd, George és Warwick is. Edward magának követeli a koronát, Yorkék és Lancasterék konfliktusba keverednek, csatára készülnek.

Harmadik jelenet

Warwick érkezik a csatából, pihennie kell. Jön Edward, George és Richárd. Mind fáradtak és reményvesztettek, de új erőt vesznek magukon és visszatérnek a csatába.

Negyedik jelenet

Richárd és Clifford találkozik a csatában. Richárd meg akarja bosszulni öccse és apja halálát, de amikor Warwick megjelenik, Clifford elmenekül.

Ötödik jelenet

Henrik király érkezik a csatából, azon gondolkodik, hogy mennyivel könnyebb lenne egyszerűbb életet élni, akár egy juhász. Eközben szemtanúja annak, ahogy egy fiú rájön, hogy saját apját ölte meg a csatában, és ahogy egy apa rájön, hogy saját fiát ölte meg. Henrik ezen is elszomorodik, úgy érzi, hogy neki, mint királynak, még nagyobb a bánata. Margit királyné, a herceg és Exeter érkezik, menekülésre buzdítják Henriket.

Hatodik jelenet

Clifford érkezik, súlyosan megsérült. Edward, Richard, George és Warwick jön. Clifford meghal. Edward először nem ismeri fel a halottat és kegyesen akar bánni vele, de amikor felismerik Cliffordot, gúnyolódni kezdenek vele, fejét York helyére akarják tűzni. Warwick azt tervezi, hogy a koronázás után Franciaországba megy Lady Bonát Edward nevében nőül kérni. Edward kinevezi George-ot Clarence, Richárdot pedig Gloster hercegévé.

Harmadik felvonás

Első jelenet

Két erdőőr találkozik Henrikkel. Felismerik, hogy ő a volt király, és mivel Edwardnak fogadtak hűséget, elfogják Henriket és elvezetik.

Második jelenet

Lady Grey Edward királyhoz fordul, hogy elhunyt férje elvesztett földjét visszaszerezze. Edwardnak megtetszik az özvegy, és csak azzal a feltétellel teljesítené ezt a kérést, ha Lady Grey az ágyasa lesz. Ezt az özvegy elutasítja, ekkor Edward megkéri a kezét. Hír érkezik Henrik elfogásáról, Gloster kivételével mindenki elmegy. Gloster arról beszél, hogy szeretne uralkodó lenni, bár sokan állnak előtte az utódlási sorban. Arról is beszél, hogy nem számíthat szerelemre sem, mert előnytelen kinézettel született, így ismét megerősödik benne a gondolat, hogy a koronát szeretné megszerezni.

Harmadik jelenet

Margit királyné a francia királyi udvarban Lajostól kér segítséget, aki hajlandó is lenne segíteni. Ekkor megérkezik Warwick, aki Edward király szerelméről biztosítja Lady Bonát és a nevében megkéri a kezét. Lajos, meggyőződve, hogy Edward jogosan király, elfogadja az ajánlatot, de megígéri Margitnak, hogy ha a trónt visszaszerezni nem is segít, de minden másban támogatja. Ekkor egy hírnök érkezik levelekkel, amelyekből kiderül, hogy Edward király Lady Greyt vette el feleségül. Warwick felindultságában, hogy Edward így megalázta a francia király előtt, megtagadja őt, átáll Henrik oldalára és idősebb lánya kezét Margit királyné fiának, Edward Hercegnek ígéri. Lajos király ötezer emberrel csatába küldi Warwickot Edward ellen és azt ígéri, hogy később Margit segélyhaddal követi.

Negyedik felvonás

Első jelenet

Edward király kikéri öccsei véleményét a Lady Grey-jel kötött házasságáról. Clarence herceg nem nézi jó szemmel, mert ezzel Lajos király ellenfelévé tette. A hírnök meghozza a levelekre a választ, miszerint Warwick és Margit királyné Edward ellen indul, Lajos pedig katonákat küld. Clarence elhatározza, hogy elveszi Warwick kisebbik lányát és átszegődik az ő pártjára. Gloster marad, bár nem a király miatt, inkább saját céljai vezérlik.

Második jelenet

Clarence csatlakozik Warwickhoz, aki neki ígéri lánya kezét és eltervezik, hogy Edwardon rajtaütnek, amíg csak óvatlan őrök őrzik. Mind Henriket éltetik hangos szóval.

Harmadik jelenet

Három strázsa őrködik Edward király sátra előtt. Megérkezik Warwick és társai, akik könnyen legyőzik az őrséget. Gloster és Hastings elmenekül. Warwick újra hercegnek hívja Edwardot, leveszi a koronáját és Somersettel York érsekéhez küldi, majd Londonba indulnak kiszabadítani Henriket és újra trónra ültetni.

Negyedik jelenet

Erzsébet királyné értesül férje elfogásáról és aggódik, hogy ő is hasonló sorsra jut. Kiderül, hogy Edward gyermekét várja és egy szentélybe menekül.

Ötödik jelenet

A püspök nem őrzi keményen Edwardot, vadászni is engedi. Itt várja Gloster, aki megszökteti és Flandriába indulnak.

Hatodik jelenet

Warwick és társai kiszabadítják Henriket a Tower fogságából, aki a kormányzás jogát átadja Warwicknak és Clarence-nek. Elhatározzák, hogy árulóvá nyilvánítják Edwardot és elveszik földjét, továbbá hazahozatják Margit királynét és Edward herceget. Somersettel van ifjabb Henrik, Richmond grófja, akinek nagy jövőt jósol Henrik király. Hír érkezik Edward szökéséről, újabb csatákra számít Somerset és ezért az ifjabb Henriket Bretagne-ba küldi, hogy biztonságban legyen.

Hetedik jelenet

Edward érkezik Yorkba, de először a polgármester nem akarja beengedni, mondván, hogy Henriknek tartoznak hűséggel. Ekkor Edward közli, hogy csak a hercegséget szeretné visszakapni. Miután beengedték őket, megérkezik Sir John Montgomery, aki szeretne csapataival Edward királyért harcolni, de csak akkor, ha Edwardot újra kikiáltják királynak, így hát így tesznek.

Nyolcadik jelenet

Elérkezik a hír Londonba, hogy Edward visszatért és sereget hozott magával, ezért Warwick és társai katonákat toboroznak, míg Henrik Londonban marad. Henrik úgy gondolja, hogy mivel jó király volt, nem elnyomó, ezért a nép őt fogja támogatni. Megjelenik Edward, elfogatja Henriket és a Towerba zárja.

Ötödik felvonás

Első jelenet

Warwick Coventryben várja szövetségeseit, de Edward csapata tűnik fel. Megérkeznek Oxford, Montague és Somerset csapatai is és csatlakoznak Warwickhez. Végül Clarence érkezik, aki ismét visszaáll Edwardék oldalára.

Második jelenet

A barneti csatában Edward hozza a sebesült Warwickot, majd Montague után indul. Oxford és Somerset megtalálja a haldokló Warwickot és elmesélik, hogy a királyné érkezik francia haddal és hogy Montague meghalt. Warwick is búcsút vesz és meghal.

Harmadik jelenet

A barneti csatában győzedelmeskednek Edwardék és felkészülnek arra, hogy Tewkesbury-nél a királyné seregével is meg kell küzdeniük.

Negyedik jelenet

Bár Warwick és Montague hallott, Margit királyné mégis beszéddel buzdítja a seregét. Megérkezik Edward csapataival és készen állnak a csatára.

Ötödik jelenet

Edward és testvérei érkeznek, Margit királynéval, Oxforddal és Somersettel, akik fogjok. Katonák hozzák az ifjú Edward herceget, aki fellázadva Yorkék ellen beszél. A három testvér felháborodik és egyenként leszúrják a herceget. Gloster Londonba siet. A királyné esdekli Edwardékat, hogy őt is öljék meg, ha a fia halott, de nem adják ezt meg neki.

Hatodik jelenet

Gloster a Towerbe megy Henrikért, ahol leszúrja és megöli. Most, hogy Henrik király és fia is halott, elhatározza, hogy a következő Clarence lesz.

Hetedik jelenet

Edward király a palotában ünnepli sikerét. Felsorolja, hányan haltak meg ellenfeleik közül és boldog, mert fia született. Úgy hiszi, végre békében élhetnek, mintsem sejtve Gloster terveiről.

Fordítások

Lőrinczy Lehr Zsigmond: VI. Henrik Király – Harmadik Rész

Németh László: VI. Henrik III

Csepregi Lajos (a Nemzeti Színház számára)

Tóth József (a Nemzeti Színház számára)

Imreh András (a Pécsi Nemzeti Színház számára)

VI. Henrik Harmadik része a magyar színházakban

VI. Henrik történetét Shakespeare háromrészes színműként írta meg, ám a magyar színházakban sokszor összevonva, lerövidítve adták elő. Ezért kérdéses, hogy a fennmaradt adatok szerint egyes előadásokban mennyire használták forrás szövegnek VI. Henrik Harmadik részét. A következő felsorolásban azok az előadások találhatóak, amely nagy valószínűséggel használták ezt a színműt az előadás alapjaként.

III. Richárd ifjúsága [VI. Henrik harmadik része]

Bemutató dátuma: 1878.03.23

Társulat: Kolozsvári Nemzeti Színház, Kolozsvár

Színház: Kolozsvári Nemzeti Színház, Kolozsvár

Átdolgozta: Ecsedi Kovács Gyula

Fordította: Lőrinczi Zsigmond

Fehér és piros rózsa

Bemutató dátuma: 1855.12.01

Társulat: Nemzeti Színház, Pest

Színház: Nemzeti Színház, Pest

Átdolgozta: Kean, Edmund

Fordította: Csepregi Lajos

Fordította: Tóth József

VI. Henrik

Bemutató dátuma: 1975.02.07

Társulat: Szegedi Nemzeti Színház, Szeged

Színház: Szegedi Nemzeti Színház, Szeged

Rendező: Sándor János

Fordította: Vas István

Zenei szerkesztő: Csala Benedek  (összeállító)

Rendező asszisztens: Jachinek Rudolf

Dramaturg: Siklós Olga

Díszlettervező: Csányi Árpád  (m.v)

Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona  (m.v)

Fordította: Németh László

Vigyétek ki az éjjelit!

Bemutató dátuma: 2007.12.10

Társulat: Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest

Színház: Ódry Színpad, Budapest, Magyarország

Alapszöveg írója: Shakespeare, William

Fordította: Vas István

Rendezőtanár: Zsámbéki Gábor

Fordította: Németh László

Rózsák háborúja

Bemutató dátuma: 1967.09.29

Társulat: Pécsi Nemzeti Színház, Pécs

Színház: Pécsi Nemzeti Színház, 7621 Pécs, Színház tér 1.

Rendező: Dobai Vilmos

Átdolgozta: Dobai Vilmos

Játékmester: Bagó László

Díszlettervező: Vata Emil

Jelmeztervező: Fekete Mária

Maszkmester: Léka László

Fordította: Németh László

York napsütése

Bemutató dátuma: 1999.11.26

Társulat: Pécsi Nemzeti Színház, Pécs

Színház: Pécsi Nemzeti Színház, 7621 Pécs, Színház tér 1.

Rendező: Hargitai Iván

Fordította: Imreh András

Zenei szerkesztő: Weber Kristóf

Rendező asszisztens: Kerék Carmen

Rendező asszisztens: Monori Ica

Rendező asszisztens: Steiner Zsolt

Dramaturg: Duró Győző

Díszlettervező: Ágh Márton

Jelmeztervező: Kovalcsik Anikó

VI. Henrik harmadik részének filmes adaptációi

The Third Part of Henry the Sixth (1983)

Rendezte: Jane Howell

Henry VI Part 2 (2016)

Hollow Crown, 2. évad, 2. rész

Rendezte: Dominic Cooke

írta: Ben Power

Bár második részként van a címben feltüntetve, cselekménye magába öleli a harmadik rész eseményeit is.

Források

Könyvek

• ↑ Géher: Géher István. Shakespeare-olvasókönyv - Tükörképünk 37 darabban. Budapest: L’Harmattan Kiadó (2015). ISBN 978 963 236 992 1 
• ↑ Arden: Shakespeare, William. The Third part of King Henry VI (angol nyelven). London: Routledge (1996). ISBN 0 415 02711 X 
• ↑ Németh: Shakespeare, William. VI. Henrik III.. Debrecen: Európa könyvkiadó (1985). ISBN 963 07 3484 2 
• ↑ Cambridge: Shakespeare, William. The Third Part of King Henry VI (angol nyelven). New York: Cambridge University Press (1952). ISBN ISBN 978-1-108-00585-2 
• ↑ Oxford: Shakespeare, William. Henry VI, Part 3 (angol nyelven). New York: Oxford University Press (2008). ISBN ISBN 978-0-19-953711-2 

Holnapok

• ↑ Lehr: William Shakespeare: VI. Henrik Király - Harmadik Rész (Fordította: Lőrinczy (Lehr) Zsigmond). mek.oszk.hu (Magyar Elektronikus Könyvtár). (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ Britannica: The Editors of Encyclopaedia: Wars of the Roses. Encyclopedia Britannica, 2022. (Hozzáférés: 2022. december 9.)
• ↑ OSZMI1: OSZMI - III. RICHARD IFJÚSÁGA [VI. HENRIK HARMADIK RÉSZE: [SZOMORÚJÁTÉK ÖT FELVONÁSBAN]]. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ OSZMI2: OSZMI - FEHÉR ÉS PIROS RÓZSA: [DRÁMA]. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ OSZMI3: OSZMI - Sándor János, 1937, rendező: VI. HENRIK, [DRÁMA KÉT RÉSZBEN]. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ OSZMI4: OSZMI - VIGYÉTEK KI AZ ÉJJELIT!, [ÖSSZEÁLLÍTÁS SHAKESPEARE KIRÁLYDRÁMÁIBÓL, ZSÁMBÉKI GÁBOR ÉS ZSÓTÉR SÁNDOR IV. ÉVFOLYAMOS OSZTÁLYA HALLGATÓINAK ELŐADÁSÁBAN]. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ OSZMI5: OSZMI - Dobai Vilmos, 1928-2012, rendező: RÓZSÁK HÁBORÚJA, [TRAGÉDIA KÉT RÉSZBEN]. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ OSZMI6: OSZMI - Hargitai Iván, 1967, rendező: YORK NAPSÜTÉSE, [DRÁMA KÉT RÉSZBEN]. (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ IMDB1: The Third Part of Henry the Sixth (1983). (Hozzáférés: 2022. október 28.)
• ↑ IMDB2: Hollow Crown, season 2 episode 2. (Hozzáférés: 2022. október 28.)