Ugrás a tartalomhoz

VI-os kategória

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az előadóművészeti törvény által meghatározott VI-os kategóriába 2010-ben 108 regisztrált szervezet tartozott, mely szervezetekben 2000 művész és művészeti munkatárs dolgozik. Ez a kategória gyakorlatilag a teljes független előadó-művészeti szférát lefedi: társulatok, befogadó színházak, és ide tartozik a kortárs táncélet 90 százaléka. A VI-os kategóriába tartozó szervezetek évente 6000-nél több előadást tartanak, mely előadásokat 1,2 millió néző látogat.

Az előadóművészeti törvény

[szerkesztés]

A független terület igazgatását is ellátó minisztérium (NEFMI) törvénymódosító indítványt nyújtott be az úgynevezett salátatörvényhez. Ebben az szerepelt, hogy „a VI. kategória számára a miniszter pályázatot írhat ki”. Ezzel a független terület törvényi garanciája szűnt volna meg. A hivatkozás a költségvetés rossz helyzete volt, de a kőszínházi közeg ugyanannyi pénzt kapott volna, mint tavaly. Tulajdonképpen a független terület mesterséges leválasztását jelentette volna az egész színházi szakmáról.

Rengeteg egyeztetés, beadvány és lobbi nyomán a benyújtott, idézett, törvénymódosítóhoz érkezett egy módosító indítvány Karácsony Gergely és Kukorelly Endre LMP-s képviselőktől, ami lecsökkentette e diszkriminációt. Ez a törvénymódosító indítvány a következőképpen hangzik: az I-VI. kategóriára fordítandó állami támogatás 8%-át pályázati úton a VI. kategória kapja. Ezt az indítványt a Parlament Kulturális Bizottsága, L. Simon László bizottsági elnök támogatásával, elfogadta és támogatta egy tartózkodással. Ez azt jelenti, hogy az LMP mellett a FIDESZ és a Jobbik is támogatta a bizottságban az indítványt. A Magyar Színházi Társaság is írt egy támogató levelet a képviselőknek, amiben kiálltak a független területért, ami jelentősen hozzájárult sikerükhöz.

A jelenleg hatályos törvény:

A 2008. évi XCIX. törvény[1] azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény szándéka, hogy az igényes magyarországi előadó-művészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését támogassa.

A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, valamint az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja: 2008. évi XCIX. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól.

Regisztrált szervezetek

[szerkesztés]

A VI-os kategóriába tartozó színházak néhány külföldi megjelenése a több százból:

A VI-os kategóriában dolgozó művészek több mint 160 állami kitüntetéséből Kossuth-díjat Bozsik Yvette, Csákányi Eszter, Jeles András, Juronics Tamás és Markó Iván kapott.

  • Bozsik Yvette Társulat[2]
  • Frenák Pál Társulat
  • Szegedi MASZK
  • Merlin
  • Mu Színház
  • Pintér Béla Társulata[3]
  • Stúdió K
  • Szegedi Kortárs Balett
  • Szkéné
  • Tűzraktér
  • Zsámbéki Színházi Bázis

A színházak támogatásának finanszírozási struktúrája 2010-ben

[szerkesztés]

Az állami fenntartású színházak támogatása 9 milliárd Ft, az önkormányzatiaké 23 milliárd Ft volt (utóbbiból 10 milliárd önkormányzati, 13 milliárd minisztériumi keretből), vagyis összesen 32 milliárd Ft volt a támogatás.[4]

A VI-os kategóriába tartozó színházak az önkormányzati színházak minisztériumi támogatásának 10%-át kapják, ami 1,3 milliárd Ft, mely összeg a teljes színházi struktúra támogatásának 3,8%-a. Ebből az összegből 33%-ot zároltak. Az elosztásnál pedig egy koncentrálódási tendencia volt észlelhető: 79 pályázó, aki 2009-ben kapott támogatást, 2010-ben nem; a többiből a 2009-es összeg legalább felét mindenki megkapta, hatan 4-24%-kal többet is, kilencen pedig kiugróan nagy növekedést könyvelhettek el: 80% fölött. Ez tehát elsősorban a „gyengébbek” kihalásával fenyeget. 2011-re pedig az önkormányzati színházak minisztériumi támogatásának 8%-ára csökkentették a keretösszeget.

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=VI-os_kategória&oldid=26406637”