Vörös Rusz

Vörös Rusz
Vörös Rusz mint Russia (piros) (lent), a XIV. században
Ország	Lengyelország Ukrajna Fehéroroszország
Központ	Przemyśl
Népesség
Népesség	ismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös Rusz témájú médiaállományokat.

Vörös Rusz, más néven Vörösruténia (ukránul: Червона Русь, lengyelül: Ruś Czerwona, latinul: Ruthenia Rubra v. Russia Rubra) történelmi országrész a Dnyeszter és a Nyugati-Bug felső folyásainál, Kelet-Galíciában. A középkortól egészen az első világháború végéig Vörösoroszország volt a neve, a területének túlnyomó része ma Ukrajnához tartozik.

A név eredete

Ma sem világos, miért nevezték a térséget vörösnek. Lengyelül nevezték Vörösföldnek (Ziemia czerwieńska) is. Egyes szláv nyelvekben a czerwony v. червоний (vörös) szó, hasonló alakokban megtalálható, s a vidéken sok település nevében ott van a vörös megjelölés, de aligha lehet közük az ország nevéhez.

Egy történelmi magyarázat szerint számos régi nyelvben színekkel is jelölték az égtájakat. A fekete szín az észak jelzésére szolgált, míg például a vörös a délt (Vörös-tenger), a sárga a keletet jelölte (lásd sárga rassz, Sárga-tenger). Ebben az értelemben a Vörösoroszország elnevezés ennek a vidéknek a többi orosz területhez viszonyított délies (pontosabban délnyugati) elhelyezkedésére utalhat.

Lakossága

A régiónak túlnyomórészt ukrán nemzetiségű lakossága van, mellettük lengyel és belarusz kisebbséggel is. Az ezen a tájékon beszélt dialektus voltaképp csak az ukrán egy nyelvjárása, így tehát nem beszélhetünk külön vörösorosz nyelvről.

Története

A területet 981-ben hódította meg a még pogány Nagy Vlagyimir kijevi nagyfejedelem. 1018-ban a lengyel király Szent István segítségével visszafoglalta a földet, ám 1031-ben az újfent rutén kézbe jutott.

1199-ig Volhínia része volt, amely a század végén Haliccsal közösen alkotott önálló államot, így annak fennhatósága alatt volt.

1340-ben III. Kázmér lengyel király hódította meg. Ettől kezdődően nevezték a hivatalos forrásokban is Ruś Czerwona névvel.

Az időszakos lengyel földesúri kizsákmányolások miatt, az ország lakossága 1648-ban csatlakozott az ukrajnai kozákok Bohdan Hmelnickij vezette felkeléséhez. Egyes részei Vörösoroszországnak a törökök uralma alá kerültek, de mindössze rövid időre (1672). A szűnni nem akaró török-tatár támadások folyományaképp a terület sokat szenvedett a 17. század második fele és 18. század kezdete között.

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztásakor az Orosz Birodalom vette birtokba a kicsiny tartományt.

Az első világháború után Lengyelország feltámadt. Határát keletről az ún. Curzon-vonalon húzták meg, amely a Szovjet-Oroszországnak hagyta többek között Vörösoroszországot is. A lengyel hadsereg 1920-ban a területet elfoglalta és országához csatolta.

1939-ben a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg. Nagyobb része a második világháború után Ukrajnához került.

Közigazgatása a 14. századtól 1772-ig

Ruszin vajdaság

• Ziemia Chełmska, Chełm
  • Powiat Chełmski, Chełm
  • Powiat Krasnystawski Krasnystaw
  • Powiat Ratneński Ratno
• Ziemia Halicka, Halics
  • Powiat Halicki Halics
  • Powiat Kołomyjski Kołomyja
  • Powiat Trembowelski Trembowla
• Ziemia Lwowska Lwów
  • Powiat Lwowski Lwów
  • Powiat Żydaczowski Żydaczów
• Ziemia Przemyska Przemyśl
  • Powiat Przemyski Przemyśl
  • Powiat Samborski Sambor
  • Powiat Drohobycki Drohobycz
  • Powiat Stryjski Stryj
• Ziemia Sanocka Sánók
  • Powiat Sanocki Sánók

Bełz vajdaság

• • Powiat Bełzski Bełz
  • Powiat Grabowiecki Grabowiec
  • Powiat Horodelski Horodło
  • Powiat Lubaczowski Lubaczów
  • Ziemia Buska Busk

Források

• Magyar Kódex, Az Árpádok világa, Kossuth Kiadó Budapest, 1999.
• Csorba Csaba: Árpád örökében, Magyar Könyvklub – Helikon Kiadó, 1996.
• Aleksandr Jabłonowski: Polska wieku XVI, VII. kötet: Ruś Czerwona, Warszawa 1901, 1903.