Ugrás a tartalomhoz

Vöröshangya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vöröshangya
Evolúciós időszak: Eocén–jelen
Erdei vöröshangya (Formica rufa)
Erdei vöröshangya (Formica rufa)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea)
Család: Hangyák (Formicidae)
Alcsalád: Vöröshangyaformák (Formicinae)
Nemzetség: Vöröshangya-rokonúak (Formicini)
Nem: Formica
L., 1758
Típusfaj
Erdei vöröshangya (Formica rufa)''
L., 1761
Alnemek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vöröshangya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshangya témájú médiaállományokat és Vöröshangya témájú kategóriát.

A vöröshangya (Formica) a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartozó hangyák legnépesebb alcsaládjának (Formicidae) névadó neme többszáz fajjal.

A vöröshangyaformák és a bütyköshangyaformák dolgozóinak fő testtájai (angol jelkulccsal)
Kétszínű vöröshangya (Formica obscuripes) dolgozója

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Holarktikus nem: fajai az északi féltekén — alapvetően annak szubtrópusi és mérsékelt éghajlati övében — terjedtek el.[1]

2022-ig Észak-Amerikából 97 faját írták le.[2]

Első maradványai mintegy 16 millió évvel ezelőttről ismeretesek.

Magyarországon élő fajai:

Magyarországon nem élő, ismertebb fajok:

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

Ragadozó. A sok dolgozó egyesült erővel termetükhöz képest óriási hernyókat és rovarokat ejt el, hogy puha részeiket elfogyasszák. Fészkük környékén elpusztítanak minden, a növényekre káros rovart, és ezzel a hangyaboly közelében álló fákat teljesen megmentik a rovarkároktól. A megfogott zsákmányt nem mindig cipelik haza, hanem gyakran a helyszínen darabolják fel és eszik meg.

Felszín alatti járatai, üregei fölé főleg növényi anyagokat kupacol fel, ezért bolyait gyakran „hangyavárnak” nevezik. Az erdei vöröshangya (Formica rufa) bolyaiban egymilliónál is több egyed élhet (Foitzik–Fritsche, 9. old.).

Mivel fullánkja elcsökevényesedett, a rágóival ejtett sebekbe potroha végéből fecskendez hangyasavat.

Lárvái kokonban bábozódnak (Tartally).

Egyes hangyafajok — például az erdei vöröshangya (Formica rufa) — fiatal királynői el tudják foglalni valamely azonos vagy rokon faj fészkét. A behatoláshoz először (a kiszemelt fészek anyagából vagy dolgozóitól) megszerzik az adott boly azonosító illatanyagát — ezután a dolgozók beengedik őket a fészekbe. Ott megkeresik és megtámadják a boly (addigi) királynőjét. A dolgozók a győztest elfogadják királynőjüknek, a vesztest tápanyagnak hasznosítják. Ez a szociálparazitizmus egyik formája.

Királynői az ősz közeledtén abbahagyják a peterakást, így lárvák és egyéb fiasítás nélkül telelnek át (Kipyatkov, 2001).

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Magyarországon védettek a növényi törmelékből fészket építő vöröshangyafajok fészkei. Ezek a hangyák csak hatalmas kolóniákban érzik jól magukat, egyébként elpusztulnak (Tartally). A védett fajok:

ezekbe beletúrni; belőlük gyűjteni tilos!

Eszmei értékük 2022-ben egységesen 50 000  Ft/boly:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]