Vízi ugróvillás
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Vízi ugróvillás (Podura aquatica)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Podura aquatica Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vízi ugróvillás témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vízi ugróvillás témájú médiaállományokat és Vízi ugróvillás témájú kategóriát. |
A vízi ugróvillás (Podura aquatica) az Entognatha osztályának ugróvillások (Collembola) rendjébe, ezen belül a Poduridae családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A vízi ugróvillás mindenütt gyakran előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés]Ennek az ugróvillásfajnak a színe fekete, kék vagy kékesszürke. Testhosszúsága 1–1,4 milliméter. Teste kifejezetten szelvényezett; a tor 3, a potroh 6 szelvényből áll. A tor és a potroh szélesen nőtt össze. Az állatnak 3 pár ízelt lába van. A fejen 4 ízes, rövid csápok találhatók. A szájszervek nyugalmi helyzetben a fejtokba visszahúzódnak, és kívülről nem láthatók. Az első potrohszelvényen hasi tömlő, a negyediken nyeles, kétágú ugróvilla (furca) van, amelyet nyugalomban hasa alatt előrehajtva visel.
Életmódja
[szerkesztés]A vízi ugróvillás tócsák, tavak partközeli vízfelületén, olvadó havon él. Kora tavasszal, enyhe télen nemegyszer olyan tömegben lép fel, hogy a víz felülete feketének tűnik. Az állatok főleg a vízben sodródó elhalt növényi részeken ülnek. Tartózkodási helyükön a vedlés után visszamaradó fehér kitinburkok (exuvium) is nagy számban megtalálhatók. A vízi ugróvillás tápláléka korhadó növényi részek.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
