Vékonycsőrű sirály

Vékonycsőrű sirály
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Gruae;
Csoport:	Gruimorphae;
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Sirályfélék (Laridae);
Alcsalád:	Larinae;
Nem:	Chroicocephalus; Eyton, 1836
Faj:	C. genei;
Tudományos név
	Chroicocephalus genei; (Breme, 1839)
Szinonimák
	Larus genei;
Elterjedés
	A vékonycsőrű sirály elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vékonycsőrű sirály témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vékonycsőrű sirály témájú médiaállományokat és Vékonycsőrű sirály témájú kategóriát.

A vékonycsőrű sirály (Chroicocephalus genei) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Ferdinando Arborio Gattinara di Breme olasz természettudós írta le 1839-ben, a Larus nembe Larus Genei néven, egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.^[3] Tudományos faji nevét Giuseppe Gené olasz természettudósról kapta.

Előfordulása

A Földközi-tengernél és az Indiai-óceán nyugati részén honos. Telelni Afrikába vonul. Kóborló példányai számtalan országban előfordulnak.

Természetes élőhelyei a homokos és sziklás tengerpartok, sós és édesvizű tavak és mocsarak. Vonuló faj.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka kóborló, főleg tavasszal és nyár elején észlelték.^[5]

Megjelenése

Testhossza 42–44 centiméter, szárnyfesztávolsága 100–110 centiméter, testtömege pedig 223–350 gramm.^[5]

Életmódja

Rovarokkal, más gerinctelen állatokkal és kisebb halakkal táplálkozik.^[5]

Szaporodása

Több ezer fős, általában vegyes kolóniát alkot. Fészkét beltengerek partvidékén, szigeteken, nedves réteken a talajmélyedésbe, növényi anyagokból és tollakból készíti. Fészekalja 1-3 tojásból áll. A fiókák korán elhagyják a fészket, de a szülők tovább táplálják őket.^[5]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Forint.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e A MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

[F-5] A MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2019. január 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]