Véka
A véka régi száraz űrmérték, illetve tárolóedény. Latin megnevezései: modius, quartale.[1]
A véka mérték alapját jelentő faedényt is megnevezi. Első magyar említése 1397-ből származik. Erdélyben, Partiumban, Tiszaháton és a Felvidék délkeleti részén használták. Elsősorban szemtermények, gabonák mérésére használták. Közvetve területmértékként is használták: 1 vékás az a földterület melynek bevetéséhez 1 véka vetőmag szükséges, ez 400 négyszögölnek felel meg. Váltásai: általában a mérő fele, harmada vagy negyede illetve 1 véka általában 40 icce.
A mérőedény tetején szintező futott körbe, méréskor a terménynek ezt a szintet el kellett érnie. Ha efölött ért a termény akkor „tetézve”, ha ezt (csapófával) lecsapták, akkor „csapva” mértek.
A mérték helyenként, koronként változott; magyar nyelvterületen 1 véka 13,4 l - 62,0 l közé esett, legáltalánosabban 31,0 l. Ez súlyban kifejezve: 10,0 kg - 46,5 kg.[1]
A leggyakoribb alegységei:
- budai véka: 17. sz elejéig 13,4 l (10,07 kg) utána 1730-ig 19,23 l (14,42 kg) majd 31,13 l (23,35 kg)[1]
Biblia, szólások, irodalom
[szerkesztés]A szó a metrikus rendszer bevezetése után is fennmaradt az Mt. 5,15 és Mk. 4,21 helyeken a bibliai mértékegységek fordításában és az olyan szólásokban, mint a véka alá rejti a gyertyát, a tudást, az igazságot. A bibliai mérték fordításaként Luther választotta a vékát (németül Scheffel),[2] az angol fordítások a szintén vékát jelentő bushel szót alkalmazták – többek között.[3].
A tizenkét balladai kőmíves vállalása Déva váránál:[4] Hogy fölépittenék fél véka ezüstér, / Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Redensarten: sein Licht nicht unter den Scheffel stellen - jemanden hinters Licht führen u.a. - Redensarten und Redewendungen. [2015. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 14.)
- ↑ Parallel: Matthew 5:15 Neither do people light a lamp and put it under a bowl. Instead they put it on its stand, and it gives light to everyone in the house.. (Hozzáférés: 2015. április 14.)
- ↑ Kőmíves Kelemen: Magyar népballadák. (Hozzáférés: 2015. április 14.)
- ↑ Fél–Hofer 1997: Fél Edit, Hofer Tamás: és mértékek a paraszti gazdálkodásban.[halott link] Budapest : Balassi, 1997
- ↑ Bogdán 1987: Bogdán István: Régi magyar mértékek, Gondolat zsebkönyvek, Budapest, 1987
További információk
[szerkesztés]- Magyar Néprajzi Lexikon. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2015. április 14.)