Városháza (Brassó)
| Városháza | |
.jpg) | |
| Település | Brassó  |
| Cím | Bulevardul Eroilor 8. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1897–1898 |
| Építési stílus | eklektika |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Elhelyezkedése | |
 Városháza
Pozíció Brassó térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 44″, k. h. 25° 35′ 41″45.645600°N 25.594800°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 44″, k. h. 25° 35′ 41″45.645600°N 25.594800°E | |
 | |
| Városháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Városháza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az „új” brassói Városháza nagyméretű, eklektikus stílusú épülete a Rezső körúton áll. 1897–1898 között épült mint Magyar királyi pénzügyi palota, városházaként az 1940-es évektől használják, miután a korábbi épület túl kicsinek bizonyult a városvezetés számára.
Története
[szerkesztés]Az 1880-as években lebontott északkeleti várfalak helyén 1888-ban létrehozták a Rezső körutat, amely mentén a város új, monumentális középületeit, iskoláit húzták fel, többségüket klasszicista vagy a budapesti épületekre akkoriban jellemző eklektikus stílusban.[1] A Magyar királyi pénzügyi palota (németül Königl. ung. Finanzpalast) 1897–1898 között épült fel a körút északi oldalán, kivitelezője Martin Stenner kőműves cége.[2][3] Előtte sétatér húzódott, ahol a városi vasútnak is volt egy megállója.[4]
Az épület fél évszázadig szolgált pénzügyi intézményként, majd az 1940-es évek második felében ide költözött a városvezetés (akkori nevén Városi Néptanács). A városi tanács korábban közel fél évezredig a főtéri úgynevezett Tanácsházban székelt, majd 1878-ban egy Kapu utcai, nagyobb épületbe költözött.[5] Az 1930-as években már a Kapu utcai épület is kicsinek bizonyult a hivatal számára; először egy új épületet akartak emelni (ez túl költségesnek bizonyult), majd a Fekete utcai úgynevezett Fekete-kaszárnyát akarták átvenni (ezt a hadügyminisztérium ellenezte). Végül a pénzügyminisztérium átadta a Rezső körúti pénzügyi palotát, a költözésre azonban csak a második világháború után került sor.[2]
Az épületet kismértékben átépítették, hogy megfeleljen az új rendeltetésnek, azonban kinézete nem módosult számottevően. 1994-ben felavatták új dísztermét, 2005–2006-ban pedig belső udvarát üvegtetővel fedték be, egy új helyiséget hozva létre, melyet házasságkötő- és rendezvényteremként használnak.[2]
Leírása
[szerkesztés]Eklektikus stílusú, 3740 m2 alapterületű kétszintes, trapéz alaprajzú épület fedett belső udvarral. Főbejárata a Rezső körútról (Bulevardul Eroilor, Rudolfsring) nyílik, mellette márványtáblák emlékeztetnek az 1987-es felkelésre és az 1989-es forradalomra. Oldalsó bejáratok nyílnak az épület nyugati (a Titulescu park felőli) és északi (a Fellegvár-domb felőli) oldalán is.[2] Előtte kis park van, melyben a capitoliumi farkas szobrának másolata áll; ezt a teherautógyári munkások öntötték a 20. század második felében.[6]
Képek
[szerkesztés]-
A 20. század elején, előtte sétatér és vasút -
A 20. század elején (nyugati homlokzat) -
A 21. század elején (déli homlokzat) -
A főbejárat karácsonyi kivilágításban -
Éjszaka
.jpg)
._Fortepan_86519.jpg)
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Aldea 130–132. o.
- ↑ a b c d Aldea 258–261. o.
- ↑ Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International, 466. o. (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 111. o. (2015). ISBN 9789730139532
- ↑ Aldea 230. o.
- ↑ Lupa Capitolina. iubescbrasovul.ro. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
.svg){kind=small}