Ugrás a tartalomhoz

Várady Rózsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várady Rózsa
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született1865
Szeged
Elhunyt1937 után
Állampolgárságamagyar
HázastársaHeltai Nándor[1]
GyermekeiHeltai Andor
Foglalkozásaszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Várady Rózsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Heltai Nándorné Várady Rózsa (Szeged, 1865 – 1937 után) színésznő. Heltai Nándor felesége, Heltai Andor édesanyja.

Életútja

[szerkesztés]

Színészszülők gyermeke. Atyja Várady Ferenc (1820–1893), a régi gárdából való színigazgató, anyja Németh Emília (1831–1917), egy Szatmár megyei ügyvéd leánya. Atyjával egyidejűleg még két Váradi Ferenc működött a színipályán. Szükség volt tehát megkülönböztető jelzőkre és az ő atyját a »becsületes« jelzővel tisztelték meg. Régi szabású puritán ember volt, feleségével együtt, akik gyermekeiket a legszigorúbb polgári módon nevelték. Idősebb leányuk, Antónia, kitűnő színésznő volt, korán elhalt, de maradt még három lánya: Rózsa, Emma és Ibolyka, akik egyúttal társulatuknak erősségei és az erdélyi városoknak, ahol leghosszabb ideig működtek, kedvencei voltak. Emma fiatalon halt el, Ibolyka, Orbán Árpádnak, a kitűnő karnagynak lett a felesége és férje nem engedte többé a színpadra. Rózsa, akit később Heltai Nándor vett nőül, kiváló drámai és vígjátéki színésznő volt. Játszott szende, naiv és vígjátéki szubrett-szerepeket. Különösen az utóbbiakban volt a legkiválóbb. Atyja társulatánál gyakran vendégszerepeltek nagynevű színészek, mint Molnár György, Szacsvay Imre és felesége, Mátray Béla, Ditrói Mór és neje Eibenschütz Mari, Zilahy Gyula, de leggyakrabban E. Kovács Gyula, akikkel sok klasszikus szerepet játszott és kedvelt partnerük volt. E nagynevű művészek szerették volna a kolozsvári Nemzeti Színházhoz vinni, de szülői hallani sem akartak róla, hogy őket és társulatukat elhagyja. Későbbi éveiben kiváló anyaszínésznő volt. Miután férje az Országos Színészegyesület tisztviselője lett, visszavonult a színpadtól.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.