Várady Miklós

Várady Miklós
Született	1848 Kecskemét
Elhunyt	1941. május 7. (92-93 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész énekes operetténekes filmszínész
Sírhelye	Házsongárdi temető
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Várady Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Várady Miklós (Kecskemét, 1848 vagy 1849 – Kolozsvár, 1941. május 7.) színész, énekes (bariton); népszínművek főszereplője a műfaj fénykorában.

Életútja

Színi pályafutását 1866. május 8-án kezdte Kolozsváron Follinus Jánosnál. Gyönyörű baritonja hamarosan feltűnt. 1876. szeptember 9-én fellépett a Népszínházban, 1877–78-ban Aradon játszott, majd Kolozsvárra hívták meg, ahol 1878. augusztus 10-én mutatkozott be a Pajkos diákokban. Ezt követően pályafutása végéig mindig Kolozsváron működött; az erdélyi némafilmgyártás hőskorában több filmben is játszott mellékszerepeket. Janovics Jenő előterjesztése alapján a kultuszminiszter a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagjává nevezte ki; az erről szóló okmányt 1908. szeptember 13-án ünnepi díszelőadás keretében adták át. 1921. október 5-én az Erdélyi és Bánáti Magyar Színész Egyesület örökös dísztagjává választotta.

Janovics Jenő szerint „művészi skálája nem volt széles és változatos. Csak a parasztlegényeket tudta játszani, de azt úgy, ahogy az ő korában senki más.” A Farkas utcai színház 1880-as bécsi vendégszereplésekor a társulat egyik legünnepeltebb tagja volt.

Neje: Könczöl Etel színésznő, akivel 1887. július 18-án lépett házasságra Kolozsváron.

Színes életrajzát Heltai Nándor írta meg a Színészek Lapja 1930. június 1-ei számában.

Élete végén szűkösen élt, de állandó szavajárása ez volt: Ember már jobban nem lehet! Kis kegydíjából az egyetemi diákok étkezését támogatta.

A házsongárdi temetőbe temették el; síremlékéről azonban Pásztor János ugyanabba a sírba temetésekor a család leverette a Várady nevet.

Fontosabb szerepei

• Fleck (Suppé: Pajkos diákok)
• Gaston (Verdi: A trubadúr)
• Bobéche király (Offenbach: A kékszakállú herceg)
• Csillag Pál (Csepreghy: Piros bugyelláris)
• Baczur Gazsi (Gaál József: Peleskei nótárius)
• Csorba Laci (Csepreghy: Sárga csikó)
• Henry márki (Planquette: A corneville-i harangok)
• Pietro herceg (Suppé: Boccaccio)
• Liliomfi
• Szökött katona
• Vén bakancsos
• Parlagi Jancsi
• Andris (Szigligeti: Csikós)
• Göndör Sándor (Tóth Ede: A falu rossza)
• Bobéche király (Offenbach: A kékszakállú herceg)
• Hanek Vilmos (Lehár: Drótostót)
• Capulet (Shakespeare: Rómeó és Júlia)

Filmográfia

• Havasi Magdolna (1915), r. Garas Márton
• Vergődő szívek (1915–1916), r. Janovics Jenő
• Baccarat (1917), r. Janovics Jenő
• A névtelen asszony (1917), r. Janovics Jenő
• A szerzetes (1917), r. Janovics Jenő
• Hotel Imperial (1917), r. Janovics Jenő
• Vasgyáros (1917), r. Janovics Jenő
• A kancsuka hazájában (1918), r. Fekete Mihály

Források

• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar színművészeti lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Janovics Jenő: A Farkas utcai színház. Budapest: Singer és Wolfner. 158–164. o.  
• Janovics Jenő: A Hunyadi téri színház. Kolozsvár: Korunk Baráti Társaság – Komp-Press. 2001. 74. o. ISBN 973-9373-27-5  
• Kötő József: Közhasznú esmeretek tára: Színjátszó személyek Erdélyben 1919–1940. Kolozsvár: Polis. 2001. 235. o. ISBN 978-606-542-004-5  
• A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig. Szerk. Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint. Kolozsvár: Filmtett Egyesület; Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2009. 104–116. o. ISBN 978 973 0 07065 1  
• Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten: Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben. Kolozsvár: Stúdium. 1997. 74. o. ISBN 973-9258-21-2  

További információk

• Kuncz Aladár: Két jubiláns. Pásztortűz, (1928)