Ugrás a tartalomhoz

Váczi Ernő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váczi Ernő
Született1939. március 11.
Kocsola
Elhunyt2022. október 1. (83 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaagrármérnök,
lótenyésztő,
lovas,
sportvezető
IskoláiGödöllői Agrártudományi Egyetem (–1962)
SablonWikidataSegítség

Váczi Ernő (Kocsola, 1939. március 11.2022. október 1.) agrármérnök, lótenyésztő, lovas, sportvezető.

Szakmai életút

[szerkesztés]

Gyermekkori lóhoz-kötődése és időközi lovaglás-szenvedélye a pályaválasztásban is kötelezte. A Szekszárd-Palánki mezőgazdasági szakközépiskola (1956) elvégzése után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett mérnöki diplomát 1962-ben. A szerencse lehetősége 1962-ben Bábolnára vezényelte, ahol a tradicionális arabló tenyésztés mellett, az 1960. évi országos lótenyésztés átszervezése kapcsán valamennyi állami telivér ménes – Apáti, Diós, Kerteskő, Remeteség, Szépalma – tenyésztési irányítását és üzemelési szervezését végezték. Váczi Ernő a ménes-gyakornoki hónapokat 1962-ben Remeteségen töltötte, majd 1963 és 1965 között az önálló ménesvezetői feladatokat Kisbér-Apátipusztán végezte. Kiemeléssel, bábolnai osztályvezetőként, majd főállattenyésztőként – kitűnő beosztott ménesvezetőivel – irányította az arab tenyészetet és valamennyi telivér ménest 1965 és 1973 között.

A bábolnai lehetőségek számos korszerűsítést engedtek az istállózás, a takarmányozás technológiája és a csikónevelés területén. Így az „Imperiál-csúcsos” évek után további magyar sikerek születtek a Nyugat-Európai versenypályákon. Nem igaz „háromszoros” derby győzelme, Pomádé király Hamburger Criterium nyerése, Isztropirin Schwarzwald-Rennen és Zukunfts-Rennen győzelmei Baden-Badenben, Norbert prágai derby nyerése, Inspektor, Nimbusz, Nánika Austria-Preis és Nemo kapitány bécsi derby győzelme igazolják az egykori bábolnai ménesi munka sikereit.

1973-1978 között a Magyar Lóverseny Vállalat alagi telepén istállócsoport vezetőként, a telivérek kiképzését, versenymenedzselését irányította, majd az Országos Lótenyésztési Felügyelőség osztályvezetőjeként, országos hatáskörrel tenyésztés-szervezést végzett 1978-tól 1983-ig. Egy újabb átszervezés után 1983-1994 között az üllői Biotech Embriológiai Központ igazgatója, ahol kitűnő munkatársaival az embrió-átültetések nagyüzemi alkalmazását dolgozták ki – a , szarvasmarha, juh, kecske állatfajokban – amely csúcstechnológia a rendszerváltás változó igényével elhalványodott.

1995-1999 között az Alagi Versenyló Tréningközpont vezetője, majd egyidejűleg a Nemzeti Lóverseny Kft. szakmai-igazgató helyettese. Közben – a sűrű átszervezések következtében, 100 napig (1996. január-április) – „megbízott igazgató”.

1999-től nyugdíjas, azóta hobbijaival – erdőjárással, vadászattal, írással és kertészkedéssel – tölti idejét.

Szakmai, társadalmi tevékenység

[szerkesztés]
  • 1983-1993 a Magyar Lovas Szövetség fogathajtás szövetségi kapitánya, a világelsőséget jelentő 18 világbajnoki éremmel.
  • 1990-1993 a Magyar Lovas Szövetség fogathajtó szakbizottsága elnöke.
  • 1987-től a Magyar Fogathajtó Sport Baráti Köre Egyesület alapító tagja.

Publikációs jegyzék

[szerkesztés]
  • Fogathajtás c. könyv társszerzője, szerkesztője (2004)
  • 170 év versenyben és tenyésztésben c. könyv szerkesztője (1997)
  • Fogathajtás c. évkönyvsorozat szerkesztője (1984-1986, 2001-2004)
  • Országos Tenyészmének Évkönyve 1-5 kötete szerkesztője (1982-1986)
  • Fiatal Tenyészmének Katalógusa 1-8 kötete szerkesztője (1983-1990)
  • Bábolnai arabló tenyésztés évkönyvei szerkesztője (1969-1972)
  • Bábolnai versenyló tenyésztés évkönyvei szerkesztője (1968-1972)
  • Ötven vadász emlékeiből c. könyv társszerzője (8/2000)
  • Lovasfutár, majd Lovas Élet havi szaklap sorozatírója, Zsurmák címmel
  • Lovas Nemzet havi szaklap sorozatírója Jubileumi tallózás, majd Kalendárium címmel
  • Zsurmák. Lovak, lovasok, történetek...; Tarandus, Győr, 2012
  • Írások Kocsoláról, Tolna megyéről (2016)
  • Ló és (is) ember. A ménes-legelőtől a világbajnoki arénáig...; magánkiadás, s.l., 2018

Elismerései

[szerkesztés]
  • Magyar Népköztársaság Sportérdemérem arany fokozata (1984)
  • Sportújságírók díja 2-szer: Év sportolója (1984, 1986)
  • Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem (1996)
  • Gróf Széchenyi István Lovas Emlékérem (2003)
  • Életfa Emlékérem (FVM bronz, 2009, Agrárminisztérium ezüst, 2019)
  • Magyar Lóversenysport Életműdíja (2015)
  • Kocsola díszpolgára (2016)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • lovas Lovasportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap