Uzsorás szerződés
Az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés.
Az uzsora szó eredete
[szerkesztés]Etimológia: középkori latin usuria ’kölcsönadás kamatra’, ’uzsora’ < latin ūsūra ’kamat’ < latin ūsus ’használat’ < latin ūtor, ūtī, ūsus sum ’használ’.
Az usura a római jogban eredetileg egyszerűen kamatot jelentett. Bár a kamatlábat az ókori Rómában már a XII táblás törvényben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.
Az uzsorázásra használt népies kifejezés az interezés,[1][2] mely a népies és kissé régies interes /interesz/ ’kamat’ szóból ered, ami pedig latin eredetű vándorszó.
Története Magyarországon
[szerkesztés]Az 1883. évi XXV. törvényben
[szerkesztés](azóta hatályon kívül helyezték)
Az uzsora esetei
[szerkesztés]Egyszerű esetben „aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, ... túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy ... a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”
Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel járt ha elpalástolása; az adós becsületszavával, esküvel, ígérettel megerősíttetése; üzletszerűsége; esztendőn belül visszaesés történt
Büntetése
[szerkesztés]Az egyszerű uzsora büntetése 1-6 hónapig terjedt fogház és 100-1000 forintig közötti pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés[forrás?]. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedt, a fent említett mellékbüntetés kötelező, emellett ha a településen, országban nem honos személy volt, kiutasíthatták. A százaléklábra vonatkozóan meghatározták, hogy a 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárást csak a sértett fél vagy vele jogi támogató/ rokoni kapcsolatban lévő személy 3 évi elévülési határidőn belül indíthatott. Az igazságügyi miniszter rendelete alapján is hivatalból üldözhették az uzsorás kamatszedést. Büntetést kizáró ok volt, ha a bűnös a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.
Az 1932. évi VI. törvénycikkben
[szerkesztés]Az uzsoráról szóló 1932. évi VI. törvénycikk a kérdésnek mind polgári jogi, mind büntetőjogi vonatkozásait szabályozta.
1959. évi IV. törvény szerint
[szerkesztés]Az azóta hatályon kívül helyezett polgári törvénykönyv (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:
- Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).[3][4]
- Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.[5], rendelkezik ha ez nem lehetséges[6].
- Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont [7] a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.[8][9]
- Lehetőség volt az állam javára ítélni meg - rendszerint pénzben - a visszaszolgáltatást, ha szintén csalárd vagy sérelmet okozó félnek járna vissza.[10]
- Ügyészek is indíthattak eljárást uzsorás esetekben.[11]
A hatályos szabályozás Magyarországon
[szerkesztés]2013. évi V. törvény
[szerkesztés]Az uzsorás szerződés fogalmát a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) a következőképpen határozza meg: Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.[4]
Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése körében a törvény úgy rendelkezik, hogy uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.[12]
A semmisség körében a törvény előírja, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.[11]
2023 januári számítás szerint[13] egy személyi kölcsön teljes kamat terhe nem haladhatja meg a 37,0%-ot, egyéb hitelek esetén sem lehet 52,0%-nál nagyobb visszafizetési összeget kérni, mert az jogtalan (erkölcstelen) nyerészkedésnek minősül.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyar Nemzet Online[halott link] – Öngyilkosság „interezés” miatt. 2008. február 20.
- ↑ Magyar Nemzet Online[halott link] – Miért nem jelentik fel az uzsorásokat? 2010. május 13.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 202. §
- ↑ a b 2013. évi V. törvény 6:97. §
- ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (1) bek.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (2) bek.
- ↑ az egyetlen eltérés a két törvényszöveg között: csak az 1959. évi IV. törvényben szerepel
- ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (3) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 113. § (3) bek.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (4) bek.
- ↑ a b 2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bek.
- ↑ 2013. évi V. törvény 6:113. § (3) bek.
- ↑ Portfolio: Itt az új év, 52 százalék is lehet a THM a hiteleknél. Portfolio.hu, 2023. január 2. (Hozzáférés: 2025. március 2.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Gáspárdy László: Az uzsora néhány időszerű társadalmi és polgári jogi kérdése. Ügyészségi Kiskönyvtár 18. (1965)
- A Pallas nagy lexikona