Ugrás a tartalomhoz

Uzsoki András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uzsoki András
SablonWikidataSegítség

Uzsoki András (Pacsa, 1925. október 23.Dunakeszi, 2011. június 30.) egyháztörténész, régész, muzeológus.

Élete

[szerkesztés]

Szülei Uzsoki András vendéglős–kiskereskedő és Farkas Mária voltak.

1944-ben a Keszthelyi Premontrei Gimnáziumban érettségizett, majd a második világháború végén behívták, 1944–1945-ben katona, majd 1948-ig hadifogoly volt Grúziában. 1949–1950-ben útépítő munkás volt Keszthelyen, 1951-től a Balatoni Múzeum kiállításvezetője. 1951–1955 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem muzeológus–régész szakán végzett. 1955-től a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója, 1958–1966 között a győri Xántus János Múzeum igazgatója volt. 1967–1969 között tudományos főmunkatárs, 1969–1972 között a veszprémi Bakonyi Múzeum tudományos főmunkatársa, a Tihanyi Múzeum igazgatója, 1972–1979 között Tihanyban művelődési igazgató, 1980–1987 között nyugdíjazásáig a veszprémi Bakonyi Múzeum tudományos főmunkatársa, illetve igazgatója. 1994–1997 között a tihanyi Bencés Apátsági Múzeum igazgatója.

Számos régészeti feltárást végzett.[1] 1965-től a Nemzetközi Lenau Társaság tagja volt.

Magyaróvárott a Kolbai kriptába temették.[2]

Művei

[szerkesztés]

1959–1969 között Győrött az Arrabona évkönyv alapító szerkesztője, a Győr–Sopron Megyei Múzeumi Szervezet kiadványai sorozat szerkesztője, a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei évkönyv szerkesztője és társszerkesztője. 1988–1993 között a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége és Alapítvány alelnöke, főtitkára, a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok folyóirat egyik alapítója, főszerkesztője, a Plébániatörténeti Kiskönyvtár sorozat szerkesztője, a Magyar Egyháztörténeti Évkönyv alapítója.

  • 1958/1967/1975 Mosonmagyaróvár - útikalauz.
  • 1959 Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez. Arrabona
  • 1959 Egy szigetközi aranyász és felszerelése. Néprajzi Közlemények 1959/4
  • 1960 Honfoglaláskori magyar sírok Páliban. Arrabona (tsz. Szőke Béla)
  • 1960 Huszár Gál magyaróvári működéséről (1554-1560). Arrabona 2, 43-52.
  • 1960 Szále János magyaróvári festő (1810-1870). Arrabona 2, 99-109.
  • 1960 Arany János, Rómer Flóris és Xántus János levelek a győri múzeumban. Arrabona – Múzeumi közlemények 2.
  • 1961 A győri vaskakas jelvény és a hozzá fűződő monda. Arrabona
  • 1963 Honfoglaláskori lovassír Öttevényben. Arrabona
  • 1963 Bronzkori temető Mosonszentmiklós-Jánosházapusztán. Arrabona
  • 1965 A győri és a Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. Arrabona 7, 45–51.
  • 1966 Lenau és Mosonmagyaróvár. Arrabona 8, 167-185.
  • 1966 Pannonhalma. Természettudományi Közlemények 1966/8.
  • 1969 Török kori rabsírok Győrött. Arrabona
  • 1969 Czech János régészeti tevékenysége Győrött. Arrabona
  • 1969 A vastuskókról. Néprajzi Értesítő
  • 1980 Balatonfüred, Tihany. Budapest.
  • 1991 Kozák Károly 1920–1989. Archaeológiai Értesítő.
  • 1991 Klempa Károly és a keszthelyi Premontrei Gimnázium.
  • 1993 Veszprém a királynék városa? Honismeret 1993/3
  • 2004 Adalékok az aranymosás történetéhez és technikájához. Rudabánya.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar ki kicsoda? 1990, 617.
  • Gulyás–Viczián XXXI