Ugrás a tartalomhoz

Uzina Tractorul Brașov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uzina Tractorul Brașov
Típusüzleti vállalkozás
Alapítva1946
Megszűnt2007
SzékhelyBrassó
Termékekmezőgazdasági vontató
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzina Tractorul Brașov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Uzina Tractorul Brașov Románia legnagyobb traktorgyára volt. 1946-ban kezdte meg működését a Brassó északi részén elhelyezkedő egykori IAR repülőgépgyár csarnokaiban. Fennállása során több, mint 1,32 millió mezőgazdasági járművet gyártott, melyeknek több mint felét 115 országba exportálták.[1] A kommunizmus bukása után hanyatlásnak indult. Sikertelen privatizációs próbálkozások után 2007-ben megszűnt és lebontották.

Története

[szerkesztés]

1925-ben Brassó mellett megalapították az IAR Brașov repülőgépgyárat. A második világháborúban lebombázták, és az épen maradt felszereléseket elvitték az oroszok háborús kártérítés gyanánt. Az üzem 1946-ban, traktorgyárként indult újra, Sovromtractor néven. A SovRom-ok a világháború után létrehozott szovjet-román vállalatok voltak, melyek azzal a céllal létesültek, hogy a románok visszafizethessék a Szovjetuniónak a háborús károkat. A SovRom-ok által a szovjetek könyörtelenül kizsákmányolták a román gazdaságot és természeti kincseket.[2]

A Sovromtractorban 1946 decemberétől gyártották az IAR-22-est, az első román készítésű traktort, mely a német Hanomag R40 licencelt változata volt. Az 1940-es évek végétől gyártották a továbbfejlesztett IAR-23-ast (és ennek dízelmotoros változatát, az SRT 1-et). 1949-ben gyártották le az ezredik járművet.

1954-ben, a SovRom-ok felszámolása után a gyár a román állam tulajdonába került, és Uzina Tractorul Orașul Stalin (UTOS, Sztálinvárosi traktorgyár), majd 1960-tól Uzina Tractorul Brașov (UTB, Brassói traktorgyár) név alatt működött tovább. Az 1950-es években megkezdték a MTZ licencű UTOS sorozat és a szovjet Kirovecre alapuló, lánctalpas KD 35 készítését. A traktorokat több afrikai, közel-keleti, és dél-amerikai országba is exportálták. Ekkor a gyárnak 15 000 alkalmazottja volt, ez Brassó munkaképes lakosságának a felét jelentette. Az iparvállalatokkal párhuzamosan felépült a Traktor-negyednek nevezett, panelházakból álló lakótelep.[3]

Az 1960-as évek közepétől készítették a teljesen román tervezésű és fejlesztésű, D-110 motorral felszerelt Universal 650 traktort, az UTB legismertebb és legnépszerűbb[4] modelljét. Az 1970-es években a gyárat nagymértékben kibővítették; területe 110 hektár lett, ebből az épületek 75 hektárt foglaltak el.[1] Ekkor 26 000 alkalmazott dolgozott itt, és évi 32 000 mezőgazdasági gépet gyártottak.

1980-ban a világ hatodik legnagyobb traktorgyára volt, 39 különböző típus 300 változatát állították elő, összesen évi 62 200-at. 1990-ben a termelés 50 000 darab volt, ezek 40%-át Iránba exportálták. Külföldön Universal, UTB, Universal Farmliner, Titan neveken forgalmazták, Törökországban és Pakisztánban pedig licenc alapján gyártották.

Az 1989-es rendszerváltás után a gyár hanyatlani kezdett: Irán visszamondta a szerződést, a román vásárlók pedig a külföldi járműveket kezdték előnyben részesíteni. 2002-ben már csak 4000 jármű készült. Többször próbálták privatizálni, az olasz Landini és az indiai Mahindra is érdeklődését fejezte ki, de végül elálltak a vásárlástól. 2007-ben a gyár megszűnt. Az épületeket lebontották, helyükön 2015-ben megnyílt a Coresi pláza.[5]

Az Universal 650-et ma is gyártják Băicoiban, nagy részüket Egyiptomba exportálják.[4] Az argentin T&M Grossi társaság egyes traktorai is Universal modellekre alapulnak.[6]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A Coresi pláza előtt egy IAR-22, egy KD 35, és egy UTOS van kiállítva.
  • A 25 banis és 1 lejes pénzérme hátlapjai UTOS traktorokat ábrázoltak.
  • A gyár egyik épületén (ma a Spiru Haret egyetem épülete) máig látható a Trăiască în veci prietenia româno-sovietică (Éljen mindörökké a román-szovjet barátság) felirat,[7] annak ellenére, hogy a román-szovjet kapcsolatok már az 1960-as években megromlottak.

Képek

[szerkesztés]
  • Az első IAR-22
    Az első IAR-22
  • Kiállított IAR-22
    Kiállított IAR-22
  • Kiállított UTOS
    Kiállított UTOS
  • Universal 445
    Universal 445
  • Universal 650
    Universal 650

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Company Profile. Uzina Tractorul Brașov, 1999. [2000. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  2. ↑ Banu, Florian. Asalt asupra economiei României – De la Solagra la Sovrom (1936–1956) (román nyelven). Bukarest: Nemira, 123. o. (2004). ISBN 9789735696528 
  3. ↑ Epuran, Gheorghe. Țara Bârsei (román nyelven). Bukarest: Editura Uniunii de Cultură Fizică și Sport (1962) 
  4. ↑ a b „Vechiul tractor românesc ajunge din nou la export”, Pro TV, 2015. július 11. (Hozzáférés: 2017. február 16.) 
  5. ↑ „Centrul comercial Coresi, deschis la Brașov”, Mediafax, 2015. március 27. (Hozzáférés: 2017. február 16.) 
  6. ↑ T&M Grossi. Pesados Argentinos, 2014. április 9. (Hozzáférés: 2018. január 9.)
  7. ↑ „Prietenia româno-sovietică se ține tare”, Bună ziua Brașov, 2011. július 21. (Hozzáférés: 2017. február 16.) 

Források

[szerkesztés]
  • H. Salcă – D. Săvescu: The Transformation of the Largest Aircraft Factory of Romania in Tractors Factory as Result of the Soviet Occupation. In Explorations in the History of Machines and Mechanisms. Berlin: Springer. 2016. 125–136. o. ISBN 9783319311821  
  • Catrina, Constantin; Lupu, Ion. Județele patriei – Brașov (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-Turism, 100–119. o. (1980) 
  • „România furată: Tractorul Brașov”, Digi 24, 2014. április 8. (Hozzáférés: 2017. február 16.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Uzina_Tractorul_Brașov&oldid=24633591”