Uvala (Istočni Drvar)
| Uvala | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Istočni Drvar |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 38 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 20,57 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 26′ 57″, k. h. 16° 33′ 28″44.449200°N 16.557800°EKoordináták: é. sz. 44° 26′ 57″, k. h. 16° 33′ 28″44.449200°N 16.557800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Uvala (szerbül: Увала) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 96 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, a község keleti részén fekszik. Teljes területe a Klekovača hegységben található. Területén folyók nem találhatók. A hozzá tartozó Gornja Uvala, Dražići, Resanovača és Škrbići települések nem lakott hely státuszúak, hanem a helyi önkormányzat területét alkotó lakott helyekről szóló rendelet Uvala lakott hely részeként kezeli őket.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 33 | 38 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 33 | 38 |
Története
[szerkesztés]A középkorban ez a terület a horvát-magyar állam része volt, majd 1463-ban ez a terület is az oszmán állam része lett. Területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1948-ban 131, 1953-ban 166, 1961-ben 169, 1971-ben 105, 1981-ben 74 lakosa volt.[5]
A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Szerb Köztársasághoz került és Istočni Drvar község része lett.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt pravoszláv templomát 2016. augusztus 4-én szentelte fel Atanasije bihács-petrovai püspök.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20184
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20184
- ↑ Систематски списак насељених мјеста са дијеловима насељених мјеста по општинама. Републички завод за статистику. [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Dinarsko gorje - Klenovača. dinarskogorje.com . (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ Епископ Атанасије освештао цркву у селу Увала код Источног Дрвара. Епархија бихаћко-петровака. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
További információk
[szerkesztés]
