Ugrás a tartalomhoz

Uszályos fényseregély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uszályos fényseregély
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Lamprotornini
Nem: Lamprotornis
Faj: L. superbus
Tudományos név
Lamprotornis purpuropterus
Rüppell, 1845
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Uszályos fényseregély témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Uszályos fényseregély témájú médiaállományokat és Uszályos fényseregély témájú kategóriát.

Az uszályos fényseregély vagy Rüppell hosszú farkú seregély (Lamprotornis purpuropterus vagy Lamprotornis purpuroptera) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Kelet-Afrikában, Szudán, Dél-Szudán, Etiópia, Szomália, Uganda, Ruanda, Burundi, Kenya, Tanzánia és a Kongói Demokratikus Köztársaság területén honos.

Nyílt szavannák, bozótos és erdős területek madara, olykor a mezőgazdasági területeken is megjelenik.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Lamprotornis purpuropterus purpuropterus
  • Lamprotornis purpuropterus aenocephalus

Megjelenése

[szerkesztés]

Hossza 35 centiméter. A felnőtt egyedek tollazata a testen fénylő kék színű, ibolyás fénnyel. Feje fekete, szeme sárgás. Csőre és lábai sötétszürkék. Farka rokonfajaitól eltérően igen hosszú. Nevét is erről kapta. A fiatal egyedek tollazata is igen hasonlít az öreg madarakéra, de tollaik mattok és szemük is sötétebb.

Változatos hangrepertoárja van, éles füttyöket és lágy trillákat egyaránt hallat.

Életmódja

[szerkesztés]

A nyílt társulásokban őshonos, de ma már előfordul a szántókon, falvakban is. Párokban vagy kis csapatokban táplálkozik a talajon. Rovarokat, más kisebb gerincteleneket, gyümölcsöt, magvakat gyűjt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Bokorra, faodúba vagy sziklaodúba fűből építi gömb alakú fészkét, tollakkal béleli. A tojó 4 tojást rak, melyeken felváltva költenek a hímmel 12 napig. A fészek építésében, a kotlásban és a fiókák nevelésében mindkét szülő részt vesz.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schweifglanzstar című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]