Oral
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Oral, Uralszk | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kazahsztán | ||
| Jogállás | város | ||
| Alapítás éve | 1584 | ||
| Irányítószám | 090000–090013 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 237 134 fő (2022) | ||
| – elővárosokkal | 300 128 (2012) fő | ||
| Népsűrűség | 428 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 35 m | ||
| Terület | 700 km² | ||
| Időzóna | UTC + 5 időzóna (UTC + 5) (UTC) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 13′ 21″, k. h. 51° 22′ 21″51.222500°N 51.372500°EKoordináták: é. sz. 51° 13′ 21″, k. h. 51° 22′ 21″51.222500°N 51.372500°E | |||
| Oral, Uralszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oral, Uralszk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Oral, ismertebb nevén Uralszk (kazahul Орал/Oral, oroszul Уральск/Ural'sk) város Kazahsztán nyugati részén.
Fekvése
[szerkesztés]Az Urál és a Sagan összefolyásánál található, az orosz határ közelében. A Nyugat-Kazahsztáni régió fővárosa.
Története
[szerkesztés]A várost 1613-ban kozákok alapították Jaick néven, a Jaik folyó után, ami az Urál akkori neve volt.
1773-ban itt volt az első kozák felkelés Traubenberg helyi tábornok ellen, melyet Sztyenka Razin és Jemeljan Pugacsov vezetett. Traubenberget több más tisztviselővel együtt meggyilkolták.
Pugacsov ezután megszállta a várost, a várat 1773. december 30-tól 1774. április 17-ig ostromolták.
Népesség
[szerkesztés]Népessége 1999-ben 194 905 fő, 2009-ben 271 900 fő. A lakosság 60%-a kazak, 40%-a pedig orosz nemzetiségűnek vallja magát.
Gazdasága
[szerkesztés]A város mezőgazdasági és ipari központ, ráadásul alapítása óta fontos kereskedelmi központ is. Az uszályforgalom évszázadok óta a Kaszpi-tenger és az Ural-hegység között az Ural folyón halad fel és le. Ma az egyik fő belépési pont Európából Szibériába, ahol a Kaszpi-tengeri medence számos új olajmezejét és az Urál-hegység déli vidékének ipari városait szolgálja ki.
Éghajlata
[szerkesztés]A város klímája kontinentális, hosszú, hideg telekkel és meleg, gyakran forró nyarakkal. A Köppen-féle éghajlati besorolás szerint a város éghajlata forró nyári párás kontinentális (Köppen Dfa).
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Atyrau, Kazahsztán
- Eskişehir, Törökország
- Orenburg, Oroszország
- Ostrava, Csehország
- Ploiești, Románia
- Rosztov-na-Donu, Oroszország
Források
[szerkesztés]- Britannica Enciklopedia
