Uránia-palota
| Uránia palota | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Település | Kolozsvár |
| Épült | 1910 |
| Építtető | Udvari András |
| Tervező | Kappéter Géza |
| Stílus | szecessziós |
| LMI-kód | CJ-II-m-B-07349 |
| Elhelyezkedése | |
 Uránia palota
Pozíció Kolozsvár térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 29″, k. h. 23° 35′ 15″46.774722°N 23.587500°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 29″, k. h. 23° 35′ 15″46.774722°N 23.587500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uránia palota témájú médiaállományokat. | |
A kolozsvári Uránia-palota a város egyik műemlék épülete; a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07349 sorszámon szerepel.[1] Az egykori Nagy utca (később Ferenc József, ma Horea út) és a Radák (ma Dacia) utca sarkán elhelyezkedő háromszintes épületet a budapesti illetőségű Kappéter Géza tervezte; közreműködött a tervezésben az aradi Steiner József is. Az építtető és első tulajdonos Udvari András, kolozsvári kovácsmester és kocsigyártó volt, aki a századforduló táján műhelyének udvarában sátrat állított, és filmeket kezdett vetíteni. A vállalkozás olyannyira sikeresen működött, hogy 1910. december 10-én ünnepélyesen megnyithatta ezt az épületet, mely akkor 17 lakást, a két utca felé forduló alsó szinten 10 üzlethelyiséget, és legfőképpen pedig egy 400 ülőhelyes mozit foglalt magában. Sajtótudósítás létezik arról a lakossági igényről, amely szerint az épületről a meztelen férfiak domborműveit távolítsák el (a Kolozsvári Hírlap 1910. október 29-i számában). 1927. január 9-én este az épületben tűz ütött ki, és mire a tűzoltóknak sikerült úrrá lenniük a helyzeten, az épület teteje leégett.
A modernista szecesszió irányzatához tartozó épület felső homlokzatán meg az íves üveg esővédő alatt szimmetrikus rendben elhelyezett hatalmas fehér féldomborművekből álló sorozat a munkát és a tudományt szimbolizálja. Az eredetileg Uránia néven megnyitott mozi 1943–1945 között Árpád mozgóképszínház, 1945-től ismét Uránia, az 1948-as államosítás után 23 August, 1990-től Favorit néven működött.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. 512. o. ISBN 973 8341 44 2
- Kápolnási Zsolt: A kolozsvári mozihálózat kiépülése a századfordulón (1896-1918). www.filmtett.ro. filmtett.ro (2002. szeptember 15.) (Hozzáférés: 2015. augusztus 25.)
- Felix Ostrovschi: Istoria Clujului (VI): Cum a ars cinematograful Urania. www.clujulcultural.ro. clujulcultural.ro (2016. február 7.) (Hozzáférés: 2016. augusztus 13.)