Ugrás a tartalomhoz

Uperoleia minima

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uperoleia minima
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Myobatrachidae
Nem: Uperoleia
Gray, 1841
Faj: U. minima
Tudományos név
Uperoleia minima
Tyler, Davies & Martin, 1981
Szinonimák

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Uperoleia minima témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Uperoleia minima témájú kategóriát.

Az Uperoleia minima a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül az Uperoleia nembe tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ausztrália endemikus faja. Csak a típuslelőhely környékéről, Nyugat-Ausztrália Kimberley régiójában a Mitchell Plateau közelében ismert. Elterjedési területének mérete nagyjából 11 300 km².[1][2][3]

Megjelenése

[szerkesztés]

Apró termetű békafaj, testhossza elérheti a 2,5 cm-t.[3] Háta barna vagy szürkésbarna, sötétebb foltokkal. A szájszéltől a karjáig néha apró, halvány sárgásfehér csík húzódik. A lábak alsó felülete lilás-rózsaszínű. A karok felső része a vállaknál halványsárga. Hasa fehér, barna foltokkal, a hímek torka barna. Pupillája csaknem kerek, a szivárványhártya aranyszínű. Az ágyék és a combok hátsó része élénk narancssárga. Ujjai között úszóhártya található, ujjai végén nincsenek korongok. A parotoid mirigyek nagy méretűek és gyakran a hát színével megegyező színűek.[3]

Életmódja

[szerkesztés]

A peték, az ebihalak és a fejlődési idő nem ismert, de valószínűleg hasonlóak más Uperoleia fajokéhoz. Valószínűleg nyártól őszig a nedves évszakban szaporodik.[3][1]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, több természetvédelmi területen is megtalálható.[4] Csak olyan távoli területeken fordul elő, ahol nincsenek a fajra nézve jelentős veszélyeztető folyamatok.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]