Ugrás a tartalomhoz

Unterberg Jenő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Unterberg Jenő
Született1876. július 3.
Budapest
Elhunyt1956. július 8. (80 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaFischer Alice
(h. 1909–1945)
Klein Aranka
(h. 1945–1956)
Foglalkozásabelgyógyász
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1894–1899, orvostudomány)
Halál okatüdőgyulladás
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
SablonWikidataSegítség

Unterberg Jenő (BudapestÓbuda, 1876. július 3.[1] – Budapest, Erzsébetváros, 1956. július 8.)[2] belgyógyász, Unterberg Hugó urológus bátyja.

Élete

[szerkesztés]

Unterberg Adolf (1846–1919)[3] fővárosi orvos és Weil Eugénia[4] (1852–1944)[5] fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait 1885 és 1893 között a Budapesti II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban végezte. 1894-től 1899-ig a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt. Pályáját az I. sz. Belgyógyászati Kórodában kezdte Korányi Frigyes mellett, majd hosszabb időn át Berlinben és Párizsban folytatta tanulmányait. Hazatérését követően magánpoliklinikát alapított, ahol a belgyógyászati osztályt vezette, majd orvosvegyészeti laboratóriumában végzett diagnosztikai vizsgálatokat. Az első világháború idején harctéri szolgálatot teljesített; több kitüntetésben részesült. A Péterffy Sándor utcai Kórházban hunyt el tüdőgyulladás következtében.[2]

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (21. parcella, 33. sor, 1. sírhely)

Családja

[szerkesztés]

Első házastársa Fischer Alice (1884–1945)[6] volt, Fischer Simon kereskedelmi tanácsos és Spitzer Ilona lánya, akit 1909. június 3-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[7] Második felesége Klein Aranka, 1945-től haláláig.

Lányai Unterberg Éva (1912–1998), férjezett Jávor (Krausz) Imréné és Unterberg Ibolya (1913–?), férje Mace Gordon Charles. Unokája Jávor Iván.

Művei

[szerkesztés]
  • A tremor congenitus neurastheniás alapon álló egy esetéről. Budapest, 1900. (Orvosi Hetilap Közleményei).
  • Adatok a «Purgo» hatásához. Budapest, 1902. (Orvosi Hetilap Közleményei).
  • Adatok a phenolphtalein hatásához. (Orvosi Hetilap, 1902, 10.)
  • Gyomor- és bélvérzéseknél a guaja charpentin próba értéke. Budapest, 1902. (A budapesti Orvosi Újság tud. Közleményei).
  • A szabad és kötött sósav kimutatására használatos indicatorok értékéről a gyomortartalom vizsgálatánál és a fehérjéhez kötött sav tulajdonságairól. (Magyar Orvosi Archivum, 1903)
  • A gyomorműködés vizsgálatára szolgáló eljárásokról. Budapest, 1904. (A Budapesti Orvosi Újság tudományos Közleményei)
  • A külsőleg alkalmazható ralicyl készítmények hatásáról. Budapest, 1904. (Az Orvosok Lapja tudományos Közleményei)
  • A vizeletben előforduló nagy, sokszögletűlaphámsejtekről (üledék-vizsgálatokalapján). (Orvosi Hetilap, 1925, 43.)
  • Mi a könnyű és mi a nehéz étel? (Jó Egészség, 1930, 2–3.)
  • A téli táplálkozás irányelvei. (Jó Egészség, 1931, 3–8.)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]