Ullmann Móric (bankár, 1782–1847)
| Ullmann Móric | |
 | |
| Barabás Miklós festménye (1857) | |
| Született | 1782[1][2] Pozsony[1] |
| Elhunyt | 1847. szeptember 15. (64-65 évesen)[1] Pest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | bankár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ullmann Móric témájú médiaállományokat. | |
Szitányi Ullmann Móric, teljes nevén: Ullmann Móric János (Pozsony, 1782 – Pest, 1847. szeptember 15.[3]) zsidó származású magyar nagykereskedő és bankár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítója és első igazgatója.
Életpályája
[szerkesztés]Vagyonát gyapjú-, nyersbőr- és dohánykereskedéssel szerezte. Miután áttért a katolikus vallásra, 1825-ben nemességet kapott, és földbirtokokat is szerzett, majd 1826-ban nemesi előnevet kapott. 1841-ben létrehozta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, amelynek első elnöke, majd elnökhelyettese lett.
1844-ben a Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Batthyány Lajos által vezetett Gyáralapító Társaság alaptőkéjének nagy részét bankján keresztül ő fedezte. 1846-ban a Rothschild-bankház bevonásával a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank finanszírozta a Pest–Vác közötti vasút megépítését és a Központi Magyar Vasútvállalat megalapítását. A szabadságharc idején Kossuth Lajos nemzeti bank híján Ullmann Móric bankját szólította fel bankjegyek kibocsátására. A Kossuth-bankók forgalmazását így ez a bank látta el. Súlyos megrázkódtatást okozott a banknak, hogy a debreceni kormánynak nyújtott hitelért később kártérítés fizetésére kötelezték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia
- ↑ PIM
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium
- Haza és Haladás
