Ujlaki Antal
| Ujlaki Antal | |
| Született | Vorgang Náthán 1867. április 24. Debrecen |
| Elhunyt | 1921. október 7. (54 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Uprimny Gizella (h. 1899–1921) |
| Szülei | Ujlaki József Kohn Fanny |
| Foglalkozása | |
 A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Ujlaki Antal témában. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ujlaki Antal, 1881-ig Vorgang Náthán[1] (Debrecen, 1867. április 24.[2] – Szeged, 1921. október 7.)[3] magyar író, újságíró. 1900 és 1921 között alapítója, s egyben felelős szerkesztője volt a Szegedi Friss Újságnak.
Életpályája
[szerkesztés]Ujlaki (Vorgang) József (1841–1907)[4] terménykereskedő és Kohn Fanny (1845–1925) fia. Pályáját nyomdászinasként kezdte Debrecenben. 1888-tól Szegeden élt, előbb korrektor volt, majd a Szegedi Napló belső munkatársa. 1900-tól 1921-ig felelős szerkesztője volt a Szegedi Friss Újságnak, amelynek alapítója volt. Álnevei: Csipke, Uriel.
Házastársa Uprimny Gizella volt, Uprimny Lipót és Stern Júlia lánya, akit 1899. augusztus 27-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[5]
„A szegedi újságírásnak ez a jellegzetes figurája nyomdászból lett újságíró, „újdondászként" többfelé - így pl. Debrecenben is - dolgozott. Igazi, mély műveltséget soha nem szerzett, íráskészsége sem volt különleges. De gyakorlatban megszerzett szakmai rutinja, szorgalma szinte predesztinálta arra, hogy az alacsony műveltségi szinten mozgó, populáris igények fölismerője és kielégítője legyen. A Szegedi Friss Újság politikai irányultsága így sohasem volt számára lényeges kérdés. A lap - mintája, a budapesti Friss Újság példáját követve - rövid, szenzációként tálalt igénytelen híranyagával hatott. Bevallott célja a tömegtájékoztatás volt...[6]”
Párbaja Gárdonyi Gézával
[szerkesztés]Bár a párbajozás akkor már büntetendő cselekmény volt, Ujlaki 1890-ben számára súlyos sérüléssel végződő párbajt vívott Gárdonyi Gézával, aki ebben az időszakban szintén Szegeden dolgozott újságíróként.
„A nézeteltérés szelíden indult. A Szegedi Napló 1890. július 16-i számában Gárdonyi megírta, hogy egy „Fortgang” néven is szereplő gyanús egyént a rendőrség letartóztatott. Ujlaki, akit azelőtt Vortgangnak hívtak, azt hitte, hogy barátja őt akarja pellengérre állítani. Mikor két ismerőse révén Gárdonyit felelősségre vonta, ő nem volt hajlandó semmiféle magyarázatot adni. Ezt Ujlaki sértésnek vette és párbajra hívta Gárdonyit. Erre a Hungária szállóban került sor. Az élő Gárdonyi című kötetben ezt olvashatjuk: „1890. július 19-én délelőtt 10 órakor mérte össze a két jó barát ellenséges kardját. A kitűnő vívó Gárdonyi szembeállott a mérsékelt kardforgató ellenféllel. Ujlaki az első összecsapásnál a oldalán megsebesült, és sebe fájdalmától félrerándulva, Gárdonyi második vágása a vállperecét érte. Újlaki összerogyott. Közben a kardja bizonytalanul hadakozva a száján megsebezte a feléje kapó Magyar Endre mérnököt és megsértette a kardját leeresztő Gárdonyi kezét is. A párbajt beszüntették.
Ujlakit hordágyon szállították kórházba (…) Négy napig a halál küszöbéről pillantgatott Szeged felé. Gárdonyi kardja átvágta a két vállcsontot, és lesikamlott a szívcsúcsig.
A harcias író másodszor már súlyosabb büntetést kapott: 1891. április 10-én egy hónapra vonult be az államfogházba (Ujlaki mindössze háromnapos elzárást kapott).[7]”
Művei
[szerkesztés]Több elbeszéléskötete, egy regénye, egy útirajza és két, Szegeddel foglalkozó helytörténeti munkája jelent meg.
- Csendélet (elbeszélések, Budapest, 1888)
- Gyógyíthatatlanok (regény, Szeged, 1891)
- Történetek a szürke világból (elbeszélések, 1893)
- Bibliás Emberek (karcolatok, 1897)
- A Bosporus partján (törökországi útirajzok, 1898)
- Tisza Lajos és Szeged (Szeged, 1910)
- Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban (Szeged, 1921)
Emlékezete
[szerkesztés]Sírja a szegedi Református temetőben található.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38534/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 24. oldal 20. sor
- ↑ Születési bejegyzése a debreceni izraelita hitközség születési akv. 480/1867. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Halotti bejegyzése a szegedi polgári halotti akv. 1488/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Ujlaki József gyászjelentése (1907). (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 794/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 30.)
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/kozkatonai_a_tollnak/pages/002_a_szegedi_ujsagiras_rovid_tortenete.htm
- ↑ http://www.szegedilap.hu/cikkek/irodalom-tortenes/nyilas-peter--a-galamblelku-parbajhos.html
- ↑ http://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Lengyel András: "Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Szeged, Bába és Társai Kft., 1999.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5