UEFA-sportszerűségi ranglista
Az UEFA-sportszerűségi ranglistát (angolul: UEFA Fair Play Ranking) az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) vezette be és használja 1995 óta, mely három helyet biztosít Európa második legrangosabb kupájában, az Európa-ligában (korábban UEFA-kupa).
Célja
[szerkesztés]A ranglista elsődleges célja, hogy a labdarúgókat, szakvezetőket és szurkolókat egyaránt sportszerűségre ösztönözze, és az Európa-ligában fenntartott három helyre csapatokat soroljon.
A ranglista rendszere
[szerkesztés]Az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) tartozó nemzeti szövetségek minden labdarúgócsapata – legyen az válogatott vagy klubcsapat – befolyásolja nemzete sportszerűségi megítélését, amelyet pontrendszerben mérnek. Az UEFA szervezésében lebonyolított minden mérkőzést – legyen az válogatott- vagy klubszintű – figyelembe vesznek, a mérkőzéseken szerzett pontszámok összegéből határozzák meg a sportszerűségi ranglistát. A ranglista elszámolási időszaka minden év június 1-jétől következő év május 31-ig tart, szempontjait az alapvető sportszerűségi tényezők határozzák meg.
Sportszerűségi szempontok
[szerkesztés]A csapatok sportszerűségi megítélésével kapcsolatban a következő szempontokat támasztották:
- Sárga és piros lapok: Ha egy csapat egyetlen játékosa sem kapott semmilyen figyelmeztető lapot, úgy a csapat 10 sportszerűségi pontot szerez, amelyet minden sárga lap 1 ponttal, minden piros lap 3 ponttal csökkent. Amennyiben a piros lap második sárga lap után került felmutatásra, úgy a második sárga lapért járó 1 sportszerűségi pont nem kerül levonásra, ellenben ha egy sárga lapos játékos második sárga lapos figyelmeztetés nélküli szabálytalanságot vét, úgy az első sárga lap 1 sportszerűségi pontja és a piros lapért járó 3 pont egyaránt levonásra kerül. Az összpontszám negatív értékű is lehet.
- Pozitív játékstílus: pozitív játékstílusért minimum 1, maximum 10 pont adható.
- Pozitívnak minősül például a támadó szellemű taktika, a lendületes játék, a gólhelyzetek sorozatos kialakítása és az abból született gólok száma.
- Negatívnak minősül például a romboló szellemű játékstílus, az időhúzás, a színészkedés stb.
- Az ellenfél tisztelete: maximum 5, minimum 1 pont adható. Ide tartozik például a sérülés miatt sportszerűen megszakított játék, illetve az ezt követő labda-visszadobás(-rúgás) stb.
- A labdarúgó-játékvezető tisztelete: maximum 5, minimum 1 pont adható.
- A szakvezetők, csapat-képviselők viselkedése: maximum 5, minimum 1 pont adható.
- A szurkolók viselkedése: maximum 5, minimum 1 pont adható. Kivételt képez a botrányos szurkolói magatartás és a szurkolói rendbontás, amely a szempont eltörlését is jelentheti. Ebben az esetben az összpontszám csak 35 lehet.
Sportszerűségi pontszám
[szerkesztés]A sportszerűségi pontszám a szempontok alapján szerzett pontok összege és a maximálisan szerezhető összpontszám (40, vagy 35) hányadosának tízszereséből adódik, így az eredmény egy 0 és 10 közötti érték lesz.
Kiválasztási rendszerek
[szerkesztés]Régi rendszer
[szerkesztés]1995-től 2008-ig csak a sportszerűségi ranglista-győztes nemzet egy csapatának biztosítottak indulási lehetőséget az UEFA-kupában. A másik két helyre a nemzeteket sorsolással választották ki azok közül, amelyeknek megvolt a szükséges mérkőzésszámuk, illetve sportszerűségi pontjuk meghaladta a 8-as értéket.
Új rendszer
[szerkesztés]Az Európa-liga 2009-es megalapításával a kiválasztási rendszert felülbírálták és módosították, a korábbi sorsolási rendszert eltörölték. Az új rendszerben a sportszerűségi ranglista első három helyezett nemzetének abban az esetben biztosítanak egy-egy helyet az Európa-liga első selejtezőkörében, ha az adott nemzet rendelkezik a szükséges mérkőzésszámmal, illetve a nemzet sportszerűségi pontjainak értéke legalább 8. Az adott kritériumoknak megfelelő nemzetek labdarúgó-szövetségei egy-egy olyan csapatot nevezhetnek, amely a legmagasabb pozíciót foglalja el hazája sportszerűségi ranglistáján, illetve nem szerzett jogot sem az bajnokok ligájában, sem az Európa-ligában való indulásra.
Az UEFA-sportszerűségi ranglista eddigi győztesei
[szerkesztés]- Megjegyzések
- Az Európa-liga bevezetésével és a kiválasztási rendszer felülbírálásával 2009-től már nem csak a sportszerűségi lista-győztes nemzet, hanem a második harmadik helyezett is egy-egy csapatot nevezhet, amennyiben a nemzet rendelkezik a szükséges mérkőzésszámmal, illetve sportszerűségi pontjainak értéke legalább 8. Az 1995-től 2008-ig érvényben lévő sorsolási rendszert megszüntették.
- A félkövéren írt csapatok az adott évben első helyen végeztek hazájuk sportszerűségi ranglistáján.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g „Fair Play Ranking”, Bert Kassies (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Norway Top Rankings”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „City Reward for English Fair Play”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Sweden Top Fair Play Ranking”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Viking Rewarded for Fair Play”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Sweden Tops Fair Play Ranking”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Sweden Earn Fair Play Spot”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Nordic nations win Fair Play places”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „FC Nordsjælland i UEFA Cup'en”, Dansk Boldspil-Union (Hozzáférés: 2009. május 21.) (dán nyelven)
- ↑ „England win Fair Play”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Fair Play places for Germans and Danes”, UEFA (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
- ↑ „Norway confirmed as Fair Play winners”, uefa.com, 2009. május 13. (Hozzáférés: 2009. május 21.) (angolul)
