U–501
| U–501 | |
 | |
| Hajótípus | Tengeralattjáró |
| Üzemeltető | Kriegsmarine |
| Hajóosztály | IXC típus |
| Pályafutása | |
| Építő | Deutsche Werft AG, Hamburg |
| Megrendelés | 1939. szeptember 25. |
| Építés kezdete | 1940. február 12. |
| Vízre bocsátás | 1941. január 25. |
| Szolgálatba állítás | 1941. április 30. |
| Szolgálat vége | 1941. szeptember 10. |
| Honi kikötő | Lorient |
| Sorsa | Elsüllyesztették[1] |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 1120 T felszínen 1232 T víz alatt |
| Hossz | 76,76 m |
| Szélesség | 6,76 m |
| Merülés | 4,7 m |
| Maximális merülési mélység | 230 m |
| Hajtómű | MAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db SSW GU345/34 elektromos motor 2 db |
| Sebesség | 18,3 csomó felszínen 7,3 csomó víz alatt |
| Hatótávolság | 24 910 km felszínen 117 km víz alatt |
| Fegyverzet | 6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm) Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45) Aknarakó változatokon 44 TMA akna |
| Legénység | 48-56[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az U–501 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a hamburgi Deutsche Werft AG-tól 1939. szeptember 25-én. A hajót 1941. április 30-án állították szolgálatba. Egy harci küldetése volt, amelynek során egy hajót süllyesztett el.[1]
Pályafutása
[szerkesztés]Az U–501 1941. augusztus 7-én futott ki első és egyetlen őrjáratára Trondheimből, kapitánya Hugo Förster volt. Részt vett a Grönland és a Markgraf farkasfalka vadászatában.[1]
Szeptember 5-én megtámadta az SC–41-es konvojtól elmaradó norvég Einviket. Förster először megtorpedózta, majd a tengeralattjáró fedélzeti fegyvereivel elsüllyesztette a hajót.[3] Szeptember 10-én a Dánia-szorosban két kanadai korvett, az HMCS Chambly és az HMCS Moosejaw rátámadt a tengeralattjáróra. Az U–501 az első mélységibomba-támadás után kénytelen volt felemelkedni a felszínre, közvetlenül az HMCS Moosejaw mellett. A két hajó annyira közel állt meg egymáshoz, hogy Hugo Förster száraz lábbal lépett át a kanadai korvettre.[1][3]
A kanadaiak megijedtek attól, hogy más németek is követik, ezért távolabb húzódtak, majd nekimentek a tengeralattjárónak. Ezután több haditengerész átkelt az U–501-re, de az a mélységi bombáktól és a német legénység belső pusztításától menthetetlen állapotban volt. Amikor a búvárhajó hirtelen süllyedni kezdett, az egyik kanadai tengerész nem tudta elhagyni, és hullámsírba szállt vele. Hugo Förster és 36 német tengerész hadifogságba került, 11-en meghaltak.[1][3]
Kapitány
[szerkesztés]| Név | Kezdőnap | Zárónap |
|---|---|---|
| Hugo Förster | 1941. április 30. | 1941. szeptember 10. |
Őrjárat
[szerkesztés]| Indulás | Indulónap | Érkezés | Zárónap |
|---|---|---|---|
| Trondheim | 1941. augusztus 7. | * | 1941. szeptember 10. |
* A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették
Elsüllyesztett hajó
[szerkesztés]| Nap | Hajó | Nemzetisége | Brt | Konvoj |
|---|---|---|---|---|
| 1941. szeptember 5. | Einvik |  Norvégia |
2000 | SC–41 |
