Ugrás a tartalomhoz

U–129

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
U–129
HajótípusTengeralattjáró
Tulajdonos
ÜzemeltetőKriegsmarine
HajóosztályIXC típus
Pályafutása
ÉpítőAG Wesser, Bréma
Megrendelés1939. augusztus 7.
Építés kezdete1940. július 30.
Vízre bocsátás1941. február 28.
Szolgálatba állítás1941. május 21.
Szolgálat vége1944 augusztus
Honi kikötőLorient
SorsaKivonták a szolgálatból[1]
Általános jellemzők
Vízkiszorítás1120 T felszínen
1232 T víz alatt
Hossz76,76 m
Szélesség6,76 m
Merülés4,7 m
Maximális merülési mélység230 m
HajtóműMAN M9V40/46 kompresszoros 9 hengeres dízelmotor 2 db
SSW GU345/34 elektromos motor 2 db
Sebesség18,3 csomó felszínen
7,3 csomó víz alatt
Hatótávolság24 910 km felszínen
117 km víz alatt
Fegyverzet6 torpedócső, 22 torpedó (53,3 cm)
Egy fedélzeti ágyú (Utof 105/45)
Aknarakó változatokon 44 TMA akna
Legénység48-56[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Az U–129 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1939. augusztus 7-én. A hajót 1941. május 21-én állították szolgálatba. Tíz harci küldetése volt, amelynek során 29 hajót süllyesztett el. Előfutára volt a déli féltekén tevékenykedő Monszun csoportnak. A búvárhajó 731 napot töltött a tengeren, és teljesen elhasználódott, ezért 1944 augusztusában kivonták a szolgálatból.[1]

Pályafutása

[szerkesztés]

Első-harmadik őrjárat

[szerkesztés]

Az U–129 első harci küldetésére 1941. augusztus 3-án futott ki Hortenből, kapitánya Asmus Nicolai Clausen volt. Huszonnyolc napot töltött a tengeren, de nem sikerült ellenséges hajót elsüllyesztenie. Második útja 1941. szeptember 27-én kezdődött. Október 3-án a tengeralattjáró fedélzetére vette az HMS Kenya brit cirkáló által elpusztított Kota Pinang nevű német ellátóhajó 119 túlélőjét. A befogadott tengerészeket három nap múlva spanyol őrizetbe adta. Harmadik harci útjára 1941. október 21-én futott ki. A Kapstadt csoport részeként áthajózott a déli féltekére, egészen a mai Namíbiáig. A 69 napos út során nem süllyesztett el hajót.[3][4][5]

Negyedik őrjárat

[szerkesztés]

A tengeralattjáró 1942. január 25-én indult Lorient-ból. Hetvenegy napot töltött a tengeren, ezalatt hét hajót (25 613 bruttó regisztertonna) süllyesztett el Dél-Amerika északkeleti partjainál.[6]

Az U–129 első áldozata a Nordvangen norvég kereskedelmi hajó volt. A New Orleansba bauxitot szállító, kíséret nélkül hajózó gőzöst Trinidad közelében érte a torpedótalálat. A Nordvangen egy perc alatt elsüllyedt, 24 fős legénységéből senki nem élte túl a német akciót.[7]

1942. február 23-án a tengeralattjáró Trinidadtól délre-délkeletre megtorpedózta a George L. Torian nevű kanadai bauxitszállítót, miután négy órán át követte. A legénység 15 tagja meghalt, négy életben maradt.[8] Nem sokkal később a West Zeda nevű, krómércet szállító amerikai hajó került sorra. A Mombasából Philadelphiába tartó gőzös 35 fős legénysége mentőcsónakba szállt a torpedótalálat után. Az U–129 újabb torpedót lőtt a hajóba, amely kettétört, és tíz perc alatt elsüllyedt. Délben a túlélőket felvette az Emeralda nevű szkúner.[9] Ugyanezen a napon a tengeralattjáró elpusztította a Lennox kanadai bauxitszállítót is.[10]

Február 28-án, 18 órás üldözés után a tengeralattjáró elsüllyesztette a Bayou nevű, mangánércet szállító panamai hajót. A hajó 25 másodperc alatt elmerült, és 25 fős legénységéből csak egy tengerész maradt életben.[11] Március 3-án a Szuezi-csatorna felé tartó amerikai Maryt torpedózta meg az U–129, mintegy 250 kilométerre a brazil partoktól. A 34 fős legénység egy tagja meghalt.[12]

Az őrjárat utolsó áldozata a Steel Age nevű, mangánércszállító hajó volt. A Kalkuttából New Orleansba tartó amerikai gőzöst két torpedó találta el a jobb oldalán, 200 kilométerre a Holland-Guineához tartozó Paramaribótól. A hajó két percen belül elsüllyedt, egy ember kivételével hullámsírba rántva valamennyi tengerészét. Az egyetlen tengerészt az U–129 vette fedélzetére, és magával vitte Lorient-ba, ahova április 5-én futott be.[13]

Ötödik őrjárat

[szerkesztés]

Az U–129 1942. május 20-án hajózott ki újra, célja a Karib-tenger volt. A 94 tengeren töltött nap alatt 11 hajót ( 41 570 bruttó regisztertonna) süllyesztett el.[14]

A tengeralattjáró 1942. június 10-én megtorpedózta a Karacsiból Philadelphiába tartó L. A. Christensen norvég hajót. A teljes legénység elhagyta a teherszállítót, mielőtt az szinte függőlegesen elmerült.[15] Két nappal később a brit Hardwicke Grange következett, amely 700 tonna fagyasztott élelmiszert szállított Buenos Airesbe. A gőzöst Puerto Rico közelében érte a torpedótalálat. A hajó a felszínen maradt, ezért az U–129 felemelkedett, és fedélzeti lövegéből addig lőtte a Hardwicke Grange-et, amíg az elsüllyedt.[16]

Június 17-én ismét egy bauxitot szállító hajó, a Millinocket vált a tengeralattjáró áldozatává. A hajót Kuba közelében, mélyen a vízvonal alatt találta el a torpedó. A robbanás nagy léket ütött, és több tengerészt a vízbe vetett a fedélzetről. A Millinocket gyorsan süllyedt. A legénység tagjai mentőcsónakokba szálltak, vagy a tengerbe ugrottak. Hans-Ludwig Witt kapitány kikérdezte az egyik gépészt, majd elsősegélycsomagot adott át, hogy elláthassák a sebesülteket. A 35 fős legénységből 11-en meghaltak.[17]

Június 27-én a tengeralattjáró torpedóval és ágyútűzzel elsüllyesztette a Tampicóba tartó mexikói Tuxpam tankert, majd ugyanaznap hullámsírba küldte a szintén mexikói Las Choapast, amely 16 ezer hordó nyersolajat szállított.[18][19] Július 1-jén a Cadmus norvég banánszállító esett áldozatul a Mexikói-öbölben. Az U–129 felemelkedett a felszínre, hogy kikérdezze a túlélőket, és banánfürtöket halásszon ki.[20] Másnap ismét egy norvég banánszállítót, a Gundersent süllyesztette el a tengeralattjáró. A hajó Hondurasból tartott Galvestonba.[21]

Július 4-én, Havannától északnyugatra a New Orleansba tartó szovjet tankert, a Tuapszét találta el a tengeralattjáró torpedója. A hajó nem süllyedt el, ezért az U–129 ismét megtorpedózta, és a robbanás a mélybe rántotta a tankert, és 44 tengerészéből nyolcat.[22] Július 13-án a búvárhajó megtámadta az amerikai Tachirát, amely 2100 tonna kakaót és kávét szállított. A gőzös hatszáz kilométerre Jamaicától nyugatra találta el a torpedó. A fedélzeten tartózkodó 38 emberből öt meghalt.[23] Július 19-én a Port Antonio norvég kávészállító, július 23-án pedig az amerikai Onondaga következett, amely bauxittal a rakterében tartott Havannába.[24][25]

Hatodik őrjárat

[szerkesztés]

1942. szeptember 28-án újabb harci küldetésre indult a tengeralattjáró, amelynek során öt kereskedelmi hajót (32 613 bruttó regiszter tonna) süllyesztett el, döntően a venezuelai partoktól észak-északkeletre.[26]

Október 16-án az U–129 megtorpedózta a norvég Trafalgart, amely 7900 tonna rakománnyal, benne napraforgóolajjal, cserzett bőrrel, marhahús-konzervvel és kemény fával Buenos Airesből New Yorkba tartott. A torpedó a hajó jobb oldalán, a híd alatt csapódott a Trafalgarba, aminek következtében a kazán felrobbant, és két mentőcsónak megsemmisült. A legénység elhagyta a süllyedő hajót, és valamennyien partot értek Guadeloupe-nál október 25-én. Mivel a terület a Vichy-kormány fennhatósága alatt állt, és a norvég tengerészeket internálás fenyegette, továbbhajóztak Dominikára.[27]

Október 23-án a krómot, kaucsukot, kókuszolajat és általános rakományt szállító amerikai Reuben Tiptont pusztította el a tengeralattjáró. Az első torpedó 650 kilométerre Trinidadtól északkeletre érte a hajót. A rádiókezelő vészjelzést adott le, és a fedélzeti löveg kezelői húsz lövést adtak le támadójuk irányában. A kapitány újraindíttatta a motorokat, és a hajó megpróbált megszökni. Az első torpedótalálat után négy órával az U–129 kétszer ismét meglőtte a Reuben Tiptont, és a gőzös két perc alatt elsüllyedt, hullámsírba ragadva három tengerészt.[28]

Hét nappal később a búvárhajó az 5620 tonnás, mások mellett mangánt, pálmaolajat és mahagónit szállító amerikai West Kebarra csapott le. Az 57 tagú legénységből hárman meghaltak.[29] November 5-én a tengeralattjáró két hajót is elsüllyesztett: a Meton amerikai és az Astrell norvég tankert.[30][31]

Hetedik őrjárat

[szerkesztés]

Az U–129 1943. március 11-én ismét kifutott Lorient-ból. Nyolcvan napot töltött a tengeren, elsősorban az amerikai keleti part előtt. Három hajót sikerült elsüllyesztenie, köztük a 12 806 tonnás Melbourne Start. Összesített eredménye 26 590 bruttó regisztertonna volt.[32]

Az U–129 április 2-án reggel 8.23-kor négy torpedót lőtt ki a kísérő nélkül hajózó brit Melbourne Starra. Három torpedó eltalálta a 8285 tonna rakományt, benne lőszert és torpedókat szállító hajót. A Melbourne Star felrobbant, és két perc alatt elsüllyedt. A katasztrófát a 117 fős legénységből négyen élték túl. Ők 38 napig hánykolódtak tutajukkal, mígnem egy Catalina hidroplán rájuk nem bukkant 400 kilométerre Bermudától.[33]

Április 24-én a tengeralattjáró megtorpedózta a Santa Catalina amerikai hajót, amely 6700 tonna rakománnyal, benne harckocsikkal, acéllal, kézifegyverekkel és benzinnel tartott a mai Irán felé. A hajó nagyjából 600 kilométerre volt a Hatteras-foktól, amikor az U–129 lecsapott rá. A robbanás következtében kigyulladt a benzinrakomány, és a Santa Catalina élesen megdőlt. A teljes legénység elhagyta a teherszállítót, őket később a Venezia vette fedélzetére.[34]

Május 4-én a Panam került sorra, amely leszakadt az NK–538-as konvojról, mivel motorhibával küszködött. A torpedó a gépháznál csapódott a hajótestbe, és teljesen lerombolta azt, megölve két tengerészt. Hat perccel később egy újabb torpedó találta el a hajót, és a legénység kénytelen volt elhagyni a vészesen süllyedő teherszállítót.[35]

Nyolcadik-kilencedik őrjárat

[szerkesztés]

Az U–129 új kapitánnyal, Richard von Harpéval a fedélzetén futott ki nyolcadik útjára, amelyet 41 nap múlva, eredménytelenül zárt. Következő útján a tengeralattjáró 112 napot töltött a tengeren, és egy hajót küldött a tenger fenekére, 110 kilométerre a Hatteras-foktól délre-délkeletre. A kubai Libertad nyolcezer tonna cukrot szállított Kubából Baltimore-ba. A 43 fős legénység 18 tagja élte túl a támadást.[36]

Tizedik őrjárat

[szerkesztés]

A tengeralattjáró 1944. március 22-én Lorient-ból futott ki utolsó harci küldetésére. Brazília délkeleti partjainál vadászott, és a tengeren töltött 120 nap alatt két brit hajót (11 921 bruttó regisztertonna) süllyesztett el.[37]

Május 6-án három torpedót lőtt ki a TJ–30-as konvojról leszakadt brit Anadyrra, amely Fokváros érintésével Port Elizabeth felé haladt. Közülük csak egy érte el a célpontot. A gőzöst Recifétől 900 kilométerre dél-délkeletre érte a találat. Nem süllyedt el, és az U–129 nyolc órán át üldözte, és egy újabb torpedót lőtt rá. Az 53 fős legénységből 47-en túlélték a német akciót. Ők nyolc, illetve 39 nap múlva érték el a brazil partokat.[38]

Öt nap múlva az U–129 elsüllyesztette utolsó áldozatát, a vasércet szállító brit Empire Heath-t. A búvárhajó első támadása sikertelen volt, ezért felemelkedett, és a felszínen megelőzte a gőzöst, és ismét torpedót lőtt ki rá. Ezúttal talált, és az Empire Heath hat perc 20 másodperc alatt hullámsírba merült. A németek kimentették az egyetlen túlélőt, kikérdezték, és fogolyként magukkal vitték Lorient-ba. A hajó többi 57 tengerésze és lövegkezelője életét vesztette.[39]

Az U–129 1944. július 19-én futott be Lorient-ba. A búvárhajó összesen 731 napot töltött a tengeren, és teljesen elhasználódott. Augusztusban kivonták a szolgálatból, majd 18-án elsüllyesztették a Keroman I bázistól délnyugatra. 1946-ban a roncsot kiemelték, és feldarabolták.[1]

Kapitányok

[szerkesztés]
Név Kezdőnap Zárónap
Asmus Nicolai Clausen 1941. május 21. 1942. május 13.
Hans-Ludwig Witt 1942. május 14. 1943. július 8.
Richard von Harpe 1943. július 12. 1944. július 19.

Őrjáratok

[szerkesztés]
Indulás Indulónap Érkezés Zárónap
Horten 1941. augusztus 3. Lorient 1941. augusztus 30.
Lorient 1941. szeptember 27. Lorient 1941. október 8.
Lorient 1941. október 21. Lorient 1941. december 28.
Lorient 1942. január 25. Lorient 1942. április 5.
Lorient 1942. május 20. Lorient 1942. augusztus 21.
Lorient 1942. szeptember 28. Lorient 1943. január 6.
Lorient 1943. március 11. Lorient 1943. május 29.
Lorient 1943. július 27. Lorient 1943 szeptember 5.
Lorient 1943. október 9. Lorient 1944. január 31.
Lorient 1944. március 22. Lorient 1944. július 19.

Elsüllyesztett hajók

[szerkesztés]
Dátum Hajó neve Nemzetisége Brt Konvoj
1942. február 20. Nordvangen  Norvégia 2400
1942. február 23. George L. Torian  Kanada 1754
1942. február 23. West Zeda  Egyesült Államok 5658
1942. február 23. Lennox  Kanada 1904
1942. február 28. Bayou  Panama 2605
1942. március 3. Mary  Egyesült Államok 5104
1942. március 7. Steel Age  Egyesült Államok 6188
1942. június 10. L. A. Christiansen  Norvégia 4362
1942. június 12. Hardwicke Grange  Egyesült Királyság 9005
1942. június 17. Millinocket  Egyesült Államok 3274
1942. június 27. Tuxpam  Mexikó 7008
1942. június 27. Las Choapas  Mexikó 2005
1942. július 1. Cadmus  Norvégia 1855
1942. július 2. Gundersen  Norvégia 1841
1942. július 4. Tuapsze  Szovjetunió 6320
1942. július 12. Tachirá  Egyesült Államok 2325
1942. július 19. Port Antonio  Norvégia 1266
1942. július 23. Onondaga  Egyesült Államok 2309
1942. október 16. Trafalgar  Norvégia 5542
1942. október 23. Reuben Tipton  Egyesült Államok 6829
1942. október 30. West Kebar  Egyesült Államok 5620
1942. november 5. Meton  Egyesült Államok 7027 TAG–18
1942. november 5. Astrell  Norvégia 7595 TAG–18
1943. április 2. Melbourne Star  Egyesült Királyság 12 806
1943. április 24. Santa Catalina  Egyesült Államok 6507
1943. május 4. Panam  Panama 7277 NK–538
1943. december 4. Libertad  Kuba 5441 KN–280
1944. május 6. Anadyr  Egyesült Királyság 5278 TJ–30
1944. május 11. Empire Heath  Egyesült Királyság 6643

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Type: Type IXC/40. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. június 26. [halott link]
  • ↑ WW1: U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW2: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW3: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW4: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW5: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW6: Nordvangen. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW7: George L. Torian. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW8: West Zeda. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW9: Lennox. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW10: Bayou. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW11: Mary. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW12: Steel Age. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW13: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW14: L.A. Christensen. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW15: Hardwicke Grange. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW16: Millinocket. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW17: Tuxpam. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW18: Las Choapas. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW19: Cadmus. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW20: Gundersen. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW21: Tuapse. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW22: Tachirá. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW23: Port Antonio. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW24: Onondaga. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW25: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW26: Melbourne Star. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW27: Santa Catalina. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW28: Panam. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW29: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW30: Trafalgar. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW31: Reuben Tipton. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW32: West Kebar. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW33: Meton. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW34: Astrell. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW35: Libertad. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 27. 
  • ↑ WW36: Patrol info for U-129. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 26. 
  • ↑ WW37: Anadyr. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 27. 
  • ↑ WW38: Empire Heath. Uboat.net. Hozzáférés ideje: 2018. július 27. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=U–129&oldid=24489616”