Tyrannulus elatus
Tyrannulus elatus | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Tyrannulus elatus (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tyrannulus elatus témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tyrannulus elatus témájú kategóriát. |
A Tyrannulus elatus a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó Tyrannulus nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Sylvia nembe Sylvia elata néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Costa Rica, Panama, Suriname, Francia Guyana, Guyana, Bolívia, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint ültetvények, másodlagos erdők, vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 11 centiméter.[5] Sárga koronája van.
Életmódja
[szerkesztés]Rovarokkal és kisebb gyümölcsökkel táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 23.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 23.)