Nagy prérityúk

Nagy prérityúk
	Kakas
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Galloanserae;
Rend:	Tyúkalakúak (Galliformes);
Család:	Fácánfélék (Phasianidae);
Alcsalád:	Fácánformák (Phasianinae);
Nemzetség:	Tetraonini;
Nem:	Tympanuchus;
Faj:	T. cupido;
Tudományos név
	Tympanuchus cupido; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy prérityúk témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy prérityúk témájú médiaállományokat és Nagy prérityúk témájú kategóriát.

A nagy prérityúk (Tympanuchus cupido) a madarak (Aves) osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, ezen belül a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Kanadában csak Saskatchewan és Manitoba államokban, az Amerikai Egyesült Államok-ban Colorado egyes részein, Michigan, Wisconsin, Illinois, Kansas és Missouri államokban, valamint délre Oklahomáig és a texasi tengerpart menti prérikig található meg. Az utóbbi 50 évben számuk csökkent.

Alfajai

Tympanuchus cupido attwateri Bendire, 1893
Tympanuchus cupido cupido (Linnaeus, 1758)
Tympanuchus cupido pinnatus (Brewster, 1885) – kihalt 1932-ben

Megjelenése

A nagy prérityúk hossza 41-46 centiméter, a hím nagyobb a nősténynél, farka eléri a 10 centimétert. A kakas és a tojó hasonlít egymáshoz. Tollazatuk alaptónusa barna, sárgás bőrszínű harántcsíkok díszítik. A farok rövid, félkör alakú, hátsó része fehéres színű. A hím kormánytollai sötétek, a nőstényéi csíkosak. A hím sárga nyakbőrén hólyagok vannak, melyeket dürgéskor felfúj. Szeme fölött sárga „rózsákat” láthatunk. Ha tíz fültollát felhúzza, azok apró szarvakként merednek az ég felé. A nőstény kisebb a hímnél, tollazata azonban hasonló. A tíz kicsi fültoll rajta is megtalálható, ezek azonban rövidebbek, és nem tudja felállítani őket.

Életmódja

A nagy prérityúk társas madár. Tápláléka lágyszárú növényekből, fűfélékből, gabonafélékből, rovarokból, levelekből, magokból és gyümölcsökből^[1] áll.

Szaporodása

A költési időszak május–június között van. A fészek egy talajba vájt kis mélyedésben van. Egy fészekaljban 11-12 olajszínű, barna pettyes tojás található. A tojásokon csak a tojó kotlik, 23-26 napon keresztül. A kiscsibék már az első nap tudnak szaladni és 8-10 hétig az anyjukkal maradnak.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
Integrated Taxonomic Information System besorolása szerint a fajdformák (Tetraoninae) alcsaládjába tartoznak. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk

Jegyzetek

↑ Whitfield, Philip. Nagy, Márta: Állatvilág : Scolar kalauz gyerekeknek. 2000. ISBN 963-9193-39-9 Hozzáférés: 2021. augusztus 18.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Whitfield, Philip. Nagy, Márta: Állatvilág : Scolar kalauz gyerekeknek. 2000. ISBN 963-9193-39-9 Hozzáférés: 2021. augusztus 18.

[1]