Turovi Szent Cirill
| Turovi Szent Cirill | |
 | |
| szerzetes, püspök | |
| Születése | |
| 1130 Turov | |
| Halála | |
| 1182 Turov | |
| Tisztelete | |
| Tisztelik | Orosz ortodox egyház |
| Ünnepnapja | április 28. Ortodox kereszténység |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turovi Szent Cirill témájú médiaállományokat. | |
Turovi Szent Cirill (belaruszul: Кірыла Тураўскі, oroszul: Кирилл Туровский), (1130–1182) szentté avatott püspök, a Kijevi Rusz egyik első és legjelentősebb teológusa. A mai Fehéroroszország déli részén az egykori Turovi Fejedelemség fővárosában Turovban (belaruszul Turav) élt.[1]
Munkássága
[szerkesztés]Előkelő (feltehetőleg a hercegi) család sarja, fiatalon szerzetesnek állt, később Turov püspöke lett. Fennmaradt beszédei, levelei, imádságai a 12. századi orosz szónoklat magas szintjéről, a bizánci és az ókori hagyományok ismeretéről és tudatos használatáról tanúskodnak. Beszédeiben gyakran használt alliterációkat, párhuzamokat és egyéb retorikai eszközöket, felépítésük dramatikus. Legköltőibb a Szlovo na antyipaszhu (Fominu nyegyelju) (Beszéd Szent Tamás hetére), amelyben az emberiség lelki megújulását az induló kereszténységben a természet tavaszi újjászületésével állította párhuzamba.[2]
A szláv mitológia isteneiről a korai középkori nyelvemlékek, mint a Régmúlt idők elbeszélése (Повесть временных лет, 1113 körül), az Ipatyij-évkönyv, az Igor-ének, a 12. század végén Kirill Turovszkij írásai adnak hírt.[3]
Hitvallása
[szerkesztés]Az egyébként életigenlő, optimista érzületű Turovi Cirill püspök imádságai szerint – melyeket egészen korunkig, a legújabb időkig használtak a hívek – az ember nyomorult bűnös, a gonosz lélek erőtlen játékszere, és elesettségéből csak Isten kegyelme mentheti ki, ha ennek leesdésére nem lenne teljességgel méltatlan. Az ördög leskelődik bennünk. „Lelkem ellensége a szívemben lakik s hitemnek utolsó maradékától is meg akar fosztani, csak a kedvező pillanatra vár.”[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nadson, Alexander (1967-1968). „Spiritual Writings of St Cyril of Turaŭ”. Eastern Churches Review 1 (4), 347–358. o. (Hozzáférés: 2006. április 20.)[halott link]
- ↑ Világirodalmi lexikon VI. (Kamc–Lane). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1979. 308. o. ISBN 963-05-1803-1
- ↑ Dukkon Ágnes – Szőke Katalin: Az orosz irodalom története
- ↑ Tschižewskij, D.: Das heilige Russland. Russische Geistesgeschichte I. Hamburg, 1959.
