Ugrás a tartalomhoz

Turbinia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Turbinia
Hajótípus
ÜzemeltetőEgyesült Királyság
Pályafutása
ÉpítőCharles Algernon Parsons (tervező)
Brown and Hood hajóépítő üzem
Wallsend on Tyne
Vízre bocsátás1894
SorsaMúzeumhajó
Általános jellemzők
Vízkiszorítás44,5 angol tonna
Hossz103 láb 9 hüvelyk (31,6 méter)
Szélesség9 láb (2,7 méter)
Merülés3 láb (0,9 méter)
Hajtómű3 reakciós fokozatú axiális áramlású gőzturbina[1]
Sebesség34,5 csomó (64 km/h)
A Wikimédia Commons tartalmaz Turbinia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Turbinia volt az első gőzturbina hajtású gőzhajó. 1894-ben épült kísérleti hajóként, és abban az időben könnyedén elnyerte a világ leggyorsabb hajójának címét. Ezt drámaian bizonyította az 1897-ben megtartott Spithead Haditengerészeti Díszszemlén, mely után az új generációs gőzhajók mintaképévé vált, és az ezután készült legtöbb hajó turbinahajtást kapott. A hajó maga megtekinthető Newcastle upon Tyne-ban a The Discovery Museumban (Felfedezések Múzeuma), az eredeti gőzturbina és hajtás pedig a London Science Museumban.

Fejlesztés

[szerkesztés]

Charles Algernon Parsons találta fel a reakciós gőzturbinát 1884-ben, és miután előre látta a hatalmas lehetőségeit hajógépként, 1893-ban megalapította öt társával a Marine Steam Turbine Company-t. Kezdetnek megépíttette a Wallsend on Tyne székhelyű Brown and Hood céggel a Turbinia nevű kísérleti hajót. Az admiralitás értesült a fejlesztésről, a hajót 1894. augusztus 2-án bocsátották vízre. A turbinameghajtás sikere ellenére a kezdeti egy hajócsavaros próbák kiábrándítóak voltak. Miután feltárták, hogy a nehézségek a kavitációval kapcsolatosak, Parsons kicserélte a gépet három sorba kötött reakciós gőzturbinára, melyek mindegyike egy-egy tengelyt hajtott meg tengelyenként három hajócsavarral. A próbák alkalmával 34 csomós (63 km/h-s) sebességet ért el, úgyhogy a fedélzeten tartózkodó utasok egyhangúlag úgy ítélték, hogy Charles Parsons Turbiniá-ja kétségtelenül az Északi-tenger díjnyertes agara lehetne.

Bemutatás

[szerkesztés]

1897. június 26-án Viktória királynő gyémántjubileumát ünnepelte Spitheadben, ahol grandiózus díszszemlét tartott a hadiflotta Edward walesi herceg, az admiralitás lordjai és külföldi előkelőségek előtt. Hirtelen arcátlan látványosságként feltűnt a Turbinia, amely minden akkori hajónál gyorsabb volt, és szédítő sebességgel föl-alá robogott a nagy hadihajók kettős sora között a hercegek és a nézőközönség orra előtt. Alig tudta kikerülni a haditengerészet egy naszádját, amely meg akarta állítani.

Ezzel a lenyűgöző sebesség- és teljesítménybemutatóval és további gyorsasági próbákkal, amelyet az admiralitás kérésére hajtottak végre, Parsons megalapította a Turbinia Works céget Wallsendben, ami ezután két torpedórombolót épített a Haditengerészet számára, a HMS Vipert és a HMS Cobrát, melyeket 1899-ben bocsátottak vízre. Bár mindkét hajó szerencsétlenül járt, az admiralitás meg volt elégedve velük. 1900-ban a Turbinia Párizsba ment, ott bemutatták a francia vezetésnek, majd bemutatták a párizsi kiállításon.

Az első turbinahajtású kereskedelmi hajó, a TS King Edward 1901-ben készült el. Az admiralitás megerősítette 1905-ben, hogy a Royal Navy jövendő hajói mind turbinahajtásúak lesznek, ezt követően 1906-ban bocsátották vízre az első gőzturbina-hajtású csatahajót, a HMS Dreadnoughtot.

A Turbiniát 1927-ben két részre vágták szét, de az 1960-as években restaurálták, amikor a newcastle-i Hadihajó Múzeumban kiállították.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. két 3,8 m hosszú szélső tengelyen keresztül 457 mm átmérőjű háromlapátos csavart és a középső tengelyen további három csavart (összesen 9 csavar) hajtott meg 2000 LE (1,5 MW) teljesítménnyel. A gőzkazán: három kazándobbal rendelkező vízcsöves, széntüzelésű, (102 m²) fűtőfelülettel. A gőznyomás a kazán után 1,4 MPa, a turbinánál 1,24 MPa.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]