Turócszentmártoni nyilatkozat
| Turócszentmártoni nyilatkozat | |
 | |
| A Tatra bank épülete, a nyilatkozat aláírásának helyszíne | |
| Időpont | |
| 1918. október 30. | |
| Helyszín | |
| Turócszentmárton | |
| szerző | |
| Szlovák Nemzeti Tanács | |
| Aláírók | |
| Karol Medvecký Matúš Dula | |
| Célja | |
| Szlovákia elszakadása a Magyar Királyságtól és egyesülése a cseh területekkel | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
Turócszentmártoni nyilatkozat (szlovák nyelven Martinská deklarácia) néven ismert A szlovák nemzet nyilatkozata (szlovák nyelven Deklarácia slovenského národa), amelyet 1918. október 30-án Turócszentmártonban adtak közzé. A nyilatkozat kinyilvánította Szlovákia függetlenségét a Magyar Királyságtól (az Osztrák–Magyar Monarchián belül), és előrejelezte Szlovákia egyesülését a cseh területekkel egy új ország, Csehszlovákia részeként.[1]
A szlovák szeparatista mozgalmak szüneteltek az első világháború alatt amikor a Szlovák Nemzeti Párt (SNP) kinyilvánította a monarchiához való lojalitását. A háború utolsó hónapjaiban a monarchia a felbomlás jeleit mutatta, ami oda vezetett, hogy az SNP visszatért a különálló szlovák államra való törekvéséhez. A párt elnöke, Matúš Dula Turócszentmártont választotta a párt közgyűlésének helyszínéül, mivel a város már a 19. század óta a szlovák kulturális és politikai élet egyik központja volt.[1]
1918. október 30-án délelőtt 108 küldött vett részt a Tatra banka turócszentmártoni épületében tartott közgyűlésen, és egy tizenkét tagú Szlovák Nemzeti Tanácsot választottak, elsősorban a Szlovák Nemzeti Párt tagjai közül.[1] Délután az újonnan megválasztott tanács kibocsátotta a nyilatkozatot, és elküldte Prágába.[2] A nyilatkozat kimondta, hogy "a szlovák nemzet része a cseh-szlovák nemzetnek, melyet a közös nyelv és a kultúra közös története egyesít",[1] és kijelentette, hogy nem a magyar kormány, vagy más hatóság, hanem kizárólag a Szlovák Nemzeti Tanács jogosult a szlovák nemzet nevében nyilatkozni.[3]
A nyilatkozat két nappal a Csehszlovák Nemzeti Bizottság által Prágában kiadott csehszlovák függetlenségi nyilatkozat után született, és két héttel a Washingtonban és Párizsban közzétett csehszlovák függetlenségi nyilatkozat után.[4] A szlovákok önállóan léptek, mivel a cseh nyilatkozat híre még nem érkezett meg Turócszentmártonba. A tanács megpróbálta átvenni az ellenőrzést Szlovákia felett, de a magyar katonaság november 15-én bevonult Turócszentmártonba, és meghiúsította ezt az elképzelést. A cseh csapatok hamarosan visszafoglalták a várost, és az új prágai kormány Vavro Šrobárt nevezte ki Szlovákia irányításával megbízott miniszternek.[1]
Néhány szlovák küldött Szlovákia autonómiája mellett érvelt,[2] de ezt a csehszlovák kormány elutasította, és 1919. januárban Šrobár feloszlatta a Szlovák Nemzeti Tanácsot.[1] A turócszentmártoni küldöttek nem határozták meg pontosan, hogy mit jelent a cseh-szlovák nemzet, de feltehetőleg a szlovákok önálló nemzeti identitásának megőrzésére gondoltak. A szlovákoknak azt ígérték, hogy egyenlő felek lesznek abban az Edvard Beneš által bejelentett Svájchoz hasonló szövetségi államban. Ehelyett azonban a szlovákok kisebbséggé lettek.[5] Szlovákiát a továbbiakban a központosított csehszlovák állam irányította.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g Victor S. Mametey: Martin Declaration. In Encyclopedia of Eastern Europe: From the Congress of Vienna to the Fall of Communism. Editor Richard C. Frucht. (hely nélkül): Garland Pub. 2000. 483. o. ISBN 978-0-8153-0092-2
- ↑ a b Anton Špiesz – Ladislaus J. Bolchazy: Illustrated Slovak History: A Struggle for Sovereignty in Central Europe. (hely nélkül): Bolchazy-Carducci Publishers. 2006. 191–193. o. ISBN 978-0-86516-426-0
- ↑ Natália Krajčovičová: Slovakia in Czechoslovakia, 1918–1938. In Slovakia in History. Ed. Mikuláš Teich, Dušan Kováč, Martin D. Brown. (hely nélkül): Cambridge University Press. 2011. 137. o. ISBN 978-1-139-49494-6
- ↑ Vratislav Preclík: Masaryk a legie. Praha: (kiadó nélkül). 2019. 101–102., 124–125., 128., 129., 132., 140–148., 184–190. o. ISBN 978-80-87173-47-3
- ↑ Stanislav J. Kirschbaum: A History of Slovakia: The Struggle for Survival. (hely nélkül): St. Martin's Griffin. 159. o. ISBN 978-0-312-16125-5
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Martin Declaration című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.