Tunicaraptor unikontum
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Tunicaraptor unikontum Tikhonenkov et al. 2020[1] |
A Tunicaraptor unikontum az Opisthokonta Tunicaraptor nemzetségének egyetlen ismert faja. 2020-ban fedezték fel Chile tengeri vizeiben. Az állatokkal közeli rokonságban lévő szabadon élő ragadozó ostoros egysejtű faj. Ritkán látott, az Opisthokonta más tagjaiban nem ismert szerkezet révén eszik.[1]
Morfológia[szerkesztés]
Egy ovális sejttel rendelkező kis, néhány gombazoospórára hasonlító ostoros, hossza 3,5–5,1 μm. 1 ostora van hozzá tartozó ostornyílással, valamint 110 nm-es szőrökkel rendelkező „thecája” (burok). Az Opisthokonta más egysejtűitől eltérően sejtszája van elöl, de ehhez nem tartozik ostormélyedés vagy a többi sejtszájnál előforduló készülék. 2 centriólumának egyike az ostor, a másik a kinetoszóma felé irányul, őket a Golgi-készülékkel asszociált, a mag mögötti híd köti össze. Mitokondriális cristái laposak és lipidgömbökkel asszociáltak.[1]
Rövid filopódiumokat ritkán hoz létre, egyes sejtjei 3–6 sejtből álló időleges aggregátumokat alkothatnak.[1]
Felfedezés és etimológia[szerkesztés]
A T. unikontumot chilei partmenti tengervízből izolálták, és 18S rRNS alapján fedezték fel. Morfológiai és filogenetikai kapcsolatait 2020-ban közölték a Current Biologyban. A Tunicaraptor név jelentése „tunikás ragadozó”, az unikontum (a latin unus, egy és a görög κοντός, oszlop szavakból) „egy ostort” jelent.[1]
Ökológia[szerkesztés]
Tengeri környezetekben található eukariovor ragadozó – csak más eukariótákat eszik, nem fogyaszt baktériumokat. Táplálkozása során számos különböző sejt egyesülhet és eheti ugyanazt az eukarióta zsákmányt.[1]
Evolúció[szerkesztés]
A Tunicaraptor a Holozoa protisztáinak önálló ága, de ezen belül helye nem ismert. 3 lehetséges filogenetikai pozícióját mutatták ki az elemzések, melyek szerint a Filasterea, a Filozoa vagy a Filozoa és az Ichthyosporea együttesének testvércsoportja.[1][2] A Txikispora philomaios Rel homológiadoménje hasonló a T. unikontuméhoz, a két faj közti filogenetikai kapcsolatot alátámasztva.[3]
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az állati többsejtűség génjeit keresve egy neuropeptid, a neszfatin-1 prekurzorát megtalálták a T. unikontumban. Ezek alapján az állati neuropeptid-jelzés sokkal távolabbi evolúciós ősökkel rendelkezik egysejtű rokonaikban.[4]
Transzkriptomika[szerkesztés]
Transzkriptomjában megtalálhatók az ostorgének és az ostorasszociált kalciumcsatorna, ez csak a ragadozó egysejtűekre jellemző, a parazitákra és az élettelen anyaggal táplálkozókra nem.[1]
Tubulinok[szerkesztés]
Rendelkezik δ-, ε- és ζ-tubulinnal is.[1]
Kationcsatornás jelzés[szerkesztés]
A CatSper család 7 fehérjéjéből 6-ot kódol. Ez a Holozoa legtöbb egysejtű tagjában nem található meg, de az állatok utolsó közös ősében igen, ez alapján az állatok és egysejtű őseik is ragadozó életmódúak lehettek.[1]
Állábképzés[szerkesztés]
Az állábképzésért felelős WASP és WAVE család könnyíti az aktinnukleációt és lehetővé teszi a dinamikus aktintöltött állábak képzését, míg az Ena/VASP család a filopódiumképzésben az aktinpolimerizációval vesz részt.[1]
Sejtadhézió[szerkesztés]
Az integrinadhezom alapvető jellemzői – legalább 2 integrin α és β családbeli fehérje megtalálható benne, vagyis az adhezomrészek elvesztése feltehetően csak néhány galléros ostorosra és az Ichthyosporea tagjaira korlátozódik.[1]
Ezenkívül 6 immunglobulin-domént tartalmazó sejtadhéziós fehérje – például az axonogenezisben fontos Robo, DSCAM és kontaktin – megtalálható benne.[1]
Egy másik fehérjében az állati rabfilinben és a szinaptotagminszerű Rab-effektorokban N-terminális FYVE-típusú cinkujj van, melyek az állatokban a szinaptikus üregbe való exocitózisban fontosak. A cinkujj SGAWFF Rab-specificitásmotívuma állandósult a rabfilincsaládban és a Tunicaraptor-fehérjében.[1]
Immunglobulin-szupercsalád[szerkesztés]
Immunglobulinszerű fehérjéi leginkább az állati I-set, Ig2 és Ig3 immunglobulinszerű családok tagjaihoz hasonlók. A Holozoában az állatihoz hasonló Ig-doméneket csak a galléros ostorosokban találtak korábban.
Állati fehérjék[szerkesztés]
Tikhonenkov et al. 2020-as kutatásai számos, korábban kizárólag az állatokban jellemző fehérjedomént mutattak: a Runx család transzkripciós faktorait allosztérikusan szabályzó magkötő faktor β-alegységét (CBFβ) találták meg. Bár a Runx család fehérjéi ismertek az állatok egysejtű rokonaiban, a CBFβ nem volt. Ez alapján mégis feltételezhető, hogy a kooperatív CBFβ–Runx kölcsönhatások az állatok előtt jelentek meg.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Tikhonenkov DV, Mikhailov KV, Hehenberger E, Mylnikov AP, Aleoshin VV, Keeling PJ et al. (2020). „New Lineage of Microbial Predators Adds Complexity to Reconstructing the Evolutionary Origin of Animals”. Current Biology 30 (22), 4500–4509. o. DOI:10.1016/j.cub.2020.08.061. PMID 32976804.
- ↑ Ros-Rocher N, Pérez-Posada A, Michelle LM, Ruiz-Trillo I (2021. február 1.). „The origin of animals: an ancestral reconstruction of the unicellular-to-multicellular transition”. Open Biol 11 (2), 200359. o. DOI:10.1098/rsob.200359. PMID 33622103.
- ↑ Leger, Michelle (2022). „Rel/NF-kB Transcription Factors Emerged at the Onset of Opisthokonts”. Genome Biology and Evolution 14 (1), 5. o. DOI:10.1093/gbe/evab289.
- ↑ Yañez-Guerra LA, Thiel D, Jékely G (2022. április 1.). „Premetazoan Origin of Neuropeptide Signaling”. Molecular Biology and Evolution 39 (4), msac051. o. DOI:10.1093/molbev/msac051. PMID 35277960.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tunicaraptor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.