Ugrás a tartalomhoz

Tumornekrózis-faktor α

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A TNFα szerkezete

A tumor nekrózis faktor alfa (TNFα, kahexin, kahektin) a szisztémás gyulladásos válasz szabályozásában központi szerepet játszó gyulladást serkentő citokin, melyet elsősorban az aktivált falósejtek (makrofágok) termelnek. Hatását a sejtek felszínén található receptorain (TNFR1 és TNFR2) keresztül fejti ki, melyek gyakorlatilag a legtöbb szövetben és sejten megtalálhatóak. Számos funkcióval rendelkezik az emberi szervezetben, serkenti a gyulladásos folyamatokat, emeli a lázat, apoptózist indukál, gátolja a daganatos és a vírusok által megfertőzött sejtek szaporodását, valamint serkenti az ún. akut fázis reakciót. Orvosi jelentősége igen nagy, hiszen egyrészt kóros szabályozása vagy termelése feltételezhetően több betegség kialakulásában is szerepet játszik (pl: Alzheimer-kór,[1] tumoros betegségek[2]), másfelől az ellene termelt antitestek (pl. infliximab) gyógyszerként is használatosak, elsősorban autoimmun betegségek kezelésében.[3]

Szerkezete

[szerkesztés]

A TNFα egy 212 aminosavból álló sejtfelszíni transzmembrán fehérjeként szintetizálódik a sejtekben, és a felszínen stabil homotrimereket képez.[4][5] Ebből a sejtfelszíni fehérjéből proteolítikus hasítás révén keletkezik az 51 kDa moláris tömegű szolubilis TNFα heterotrimer, mely ezt követően 17 kDa molekulatömegű alegységeire disszociál.[6] Mind a transzmembrán, mind a szolubilis TNFα biológiailag aktív.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Swardfager W, Lanctôt K, Rothenburg L, Wong A, Cappell J, Herrmann N (2010). „A meta-analysis of cytokines in Alzheimer's disease” (angol nyelven). Biol Psychiatry 68 (10), 930–941. o. DOI:10.1016/j.biopsych.2010.06.012. PMID 20692646.  
  2. Locksley RM, Killeen N, Lenardo MJ (2001). „The TNF and TNF receptor superfamilies: integrating mammalian biology” (angol nyelven). Cell 104 (4), 487–501. o. DOI:10.1016/S0092-8674(01)00237-9. PMID 11239407.  
  3. Maini R, St Clair EW, Breedveld F, Furst D, Kalden J, Weisman M, Smolen J, Emery P, Harriman G, Feldmann M, Lipsky P. (1999. December). „Infliximab (chimeric anti-tumour necrosis factor alpha monoclonal antibody) versus placebo in rheumatoid arthritis patients receiving concomitant methotrexate: a randomised phase III trial. ATTRACT Study Group.” (angol nyelven). Lancet. 354 (9194), 1932-9.. o. DOI:10.1016/S0140-6736(99)05246-0. PMID 10622295.  
  4. Kriegler M, Perez C, DeFay K, Albert I, Lu SD (1988). „A novel form of TNF/cachectin is a cell surface cytotoxic transmembrane protein: ramifications for the complex physiology of TNF”. Cell 53 (1), 45–53. o. DOI:10.1016/0092-8674(88)90486-2. PMID 3349526.  
  5. Tang P, Hung M-C, Klostergaard J (1996). „Human pro-tumor necrosis factor is a homotrimer”. Biochemistry 35 (25), 8216–25. o. DOI:10.1021/bi952182t. PMID 8679576.  
  6. Black RA, Rauch CT, Kozlosky CJ, Peschon JJ, Slack JL, Wolfson MF, Castner BJ, Stocking KL, Reddy P, Srinivasan S, Nelson N, Boiani N, Schooley KA, Gerhart M, Davis R, Fitzner JN, Johnson RS, Paxton RJ, March CJ, Cerretti DP (1997). „A metalloproteinase disintegrin that releases tumour-necrosis factor-alpha from cells”. Nature 385 (6618), 729–33. o. DOI:10.1038/385729a0. PMID 9034190.