Tule vapiti
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Cervus canadensis nannodes (Merriam, 1905) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tule vapiti témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tule vapiti témájú kategóriát. |
A Tule vapiti (Cervus canadensis nannodes) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik észak-amerikai alfaja.
Előfordulása
[szerkesztés]A Tule vapiti Kalifornia területén fordul elő. Korábban nagy csordái éltek Kalifornia nyílt füves pusztáin és erdeiben, de a vadászat miatt majdnem kihalt. 1895-ben már csak 28 Tule vapiti maradt.[2] Már nem élne egyetlen egyede sem, ha Henry Miller kaliforniai szarvasmarhatenyésztő nem tart meg egy kisebb csordát birtokán. Az 1970-es évektől az állatok száma nőni kezdett.[3] 2009-ben már több, mint 4000 Tule-vapiti él.[2] Tule vapitival lehet találkozni Carrizo Plainnél, Point Reyesnél és Owens Valley egyes részein, Lone Pinetól Bishopig.
Megjelenése
[szerkesztés]Az észak-amerikai vapiti alfajok közül ez a legkisebb termetű alfaj; a felnőtt bikák általában 203-249 kilogrammosak, míg a suták csak 169-192 kilogrammosak. A borjak hasonlóan sok más szarvasfaj borjához fehéren pettyezett barna bundával jönnek világra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Erxleben, J.C.P. (1777) Anfangsgründe der Naturlehre and Systema regni animalis.
- ↑ a b Kanewske, Rachel: The Biogeography of the Tule Elk. San Francisco State University. [2009. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
- ↑ Brick, Michael: Bow Hunters’ Quest: Stalking an Elk and a Record. New York Times
Források
[szerkesztés]- The Return of the Tule Elk-Verna R. Johnston-Pacific Discovery, Vol. 31, Number 1, pages 14–25, Jan-Feb, 1978 California Academy of Sciences, San Francisco
- The Tule Elk Preservation Act of 1976-Public Law 94-389
- Tule Elk Management Plan and Environmental Assessment, Oct. 1997
- History of the California Tule Elk, Gerhard Bakker, Los Angeles City College, 1961
- Tule Elk in California, History, Current Status, and Management Recommendations, Gene Scott Fowler, UC Berkeley, July 1985
- Acclimation of Reintroduced Tule Elk in the Diablo Range, California, Julie A.Phillips, Thesis, San Jose State University, May 1985
További információk
[szerkesztés]
- Video on Pt. Reyes and Mt. Hamilton Elk: Elk Return to the Bay Area by KQED: QUEST Northern California Archiválva 2014. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tule Elk at Point Reyes National Seashore
- Tule Elk State Natural Reserve
- Tule Elk History in the Owens Valley Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ESCI 90: Santa Clara County Field Studies: Tule Elk
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul) - A „Mammal Species of the World” harmadik kiadásában a vapitit és annak alfajait még a gímszarvas alfajainak vélték.
