Tugomirić család
Tugomirić család | |
Nemesi család | |
Ország | Horvát Királyság |
Nemzetiség | horvát |
Alapítva | 11. század |
Rang | zsupán |
A Tugomirić (vagy Tugomerić, Tugomorić) család egyike volt a Horvát Királyság azon tizenkét törzsi nemzetségének, amelyet a Pacta conventa is említ.[1]
A név eredete
[szerkesztés]A család nevét gyakran összefüggésbe hozzák Tougának, a fehér horvátok egyik törzsfőjének személynevével, aki a 10. századi leírás, a De Administrando Imperio szerint nővérével és öt fiú testvérével vezette a horvát törzseket a mai Horvátországba való vándorlásuk során.[2][3] Vjekoslav Klaić megjegyezte, hogy 852-ben volt egy Tugari nevű település a Horvát Királyságban, amelyet a latin források Tugaraninak és Tugarininek neveztek.[4] A történeti forrásokban a családnév többek között a Tugomirik, de progenie Tugumorich, de parentella Tugomirich alakokban is szerepel.[5]
Története
[szerkesztés]A törzs eredetileg a Podgora zsupánia területén, vagyis a Velebit-hegység környékén a Zrmanja folyóig terjedő területen telepedett le. A településterület központja Bag volt.[5][1] Időközben a 13. század közepén azonban birtokaikat a bribiri Šubić I. Pál [6] elfoglalta, így két irányba vándoroltak szét: a család egyik része Krk szigetére, a másik része pedig Zára vidékére és Lika területére.[1]
A nemzetség legkorábbi feltételezett tagja Mirogus de genere Tugomirorum zsupán, egyike a Pacta conventában említett tizenkét nemesnek, akik Kálmán királlyal tárgyaltak. A Pacta conventa azonban a legtöbb szakember szerint valószínűleg a 14. század közepéről származó hamisítvány.[1] A Tugomirić család 1189-től élt Zára vidékén, ekkor említik Tolisius Tugomiriket,[5] és egészen 1456-ig találjuk itt a családot, amikor utoljára említik őket ezen a területen. A 14. század második felében és a 15. század elején a Šegotić-ág tagjainak sikerült birtokot szerezniük Zára vidékén, valamint a Nini és Lukai zsupánia területén, ahol bíróvá választották őket.
1248-ban a Tugomorić családot egy, négy krki horvát nemesi családot tartalmazó irat említi. Valószínűleg Vrbnik városában és környékén éltek.[2] A források alapján úgy tűnik, hogy 1513-ig éltek Likában, a Mogorović nemzetség területén, Ribniktől délre, ahol Tugomerići települést alapították.[1] A család egy része délre, az Omišhoz közeli Poljicába költözött. A régióban található Tugare község neve is a Tugomirić családhoz kötődik. Mivel birtokaikat az Oszmán Birodalom hódítása fenyegette, a 16. század elején folyamatosan vándoroltak északra, Szlavóniába és Magyarországra, valamint az Isztriára és nyugatra, az Appennini-félszigetre.[1]
A 15. század végére a Tugomerićire települt család öt ágra tagolódott: Babić, Sučić, Surotvić vagy Surotnić,[5] valamint a Piplić és Veseličić családokra, amelyek tagjait Mogorović család felügyelete mellett rendszeresen választották bírói és közigazgatási tisztségekbe Lika megyében.[1][7][8]
A krki nemesi családok fent említett jegyzékében Andrija Žic, Milonja Žic, Sprecije Dominikov és mások szerepelnek a Tugomirić család tagjaként.[9] Ennek megfelelően a Krken, különösen Punaton még ma is elterjedt Žic vezetéknév valószínűleg a Tugomirić családtól származik. Ezért, mivel a Žic család eredetileg Vrbniken élt, a feltételezések szerint a Tugomirić család szálláshelye is ott volt.[9] Mivel úgy tartják, hogy a híres Frangepán család is Krkről származott, fennáll a kapcsolatuk lehetősége a Tugomirić családdal.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Bolonić: Mihovil Bolonić: Otok Krk kroz vijekove. (hely nélkül): Kršćanska sadašnjost. 1977.
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Tugomerići. www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. december 2.)
- ↑ Klaić1: Vjekoslav Klaić: Hrvatska plemena od XII. do XVI. stoljeća. dizbi.hazu.hr. Zagreb: Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti (JAZU) (1897) (Hozzáférés: 2021. november 25.)
- ↑ Klaić5: Vjekoslav Klaić: Krčki knezovi Frankapani. Zagreb: Matica Hrvatska. 1901.
- ↑ Pavičić2: Stjepan Pavičić: Seobe i naselja u Lici. Zbornik za narodni život i običaje Južnih Slavena - Yugoslav Academy of Sciences and Arts, 41. sz. (1962)
- ↑ Petrichevich: Petrichevich Horváth Emil: A Mogorovich nemzetség. Adatok a horvát nemzetségek történetéhez. Turul, 1–2. sz. (1933) Hozzáférés: 2021. november 29. [halott link]
További információk
[szerkesztés]- Mladen Ančić: Gradu kmeti ili iobagiones castri kao element društvene strukture Hrvatskoga Kraljevstva. Miscellanea Hadriatica et Mediterranea, VI. évf. 1. sz. (2019)
- Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519
- ↑ Klaić1: Vjekoslav Klaić: Hrvatska plemena od XII. do XVI. stoljeća. dizbi.hazu.hr. Zagreb: Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti (JAZU) (1897) (Hozzáférés: 2021. november 29.)
- Franjo Smiljanić: Neka zapažanja o teritoriju i organizaciji Bribirske županije u srednjem vijeku - Historical Contributions. hrcak.srce.hr. Zagreb1: Croatian Institute of History (2003) (Hozzáférés: 2021. november 27.)
- Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9