Ugrás a tartalomhoz

Tudor Vladimirescu-negyed

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudor-negyed
Közigazgatás
TelepülésMarosvásárhely
Alapítás ideje1961
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól3 km
Elhelyezkedése
Tudor-negyed (Marosvásárhely)
Tudor-negyed
Tudor-negyed
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 32′ 15″, k. h. 24° 34′ 57″46.537389°N 24.582500°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 15″, k. h. 24° 34′ 57″46.537389°N 24.582500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tudor-negyed témájú médiaállományokat.

A Tudor-negyed Marosvásárhely legnagyobb városnegyede. Főleg tömbházakból álló városrész, mely a város lakossága egyharmadának ad otthont.[1] A város keleti részén helyezkedik el; nyugatról a Kövesdomb és a Budai-negyed, északról a belváros határolja.

Története

[szerkesztés]

A 16. században a Csere-erdőtől délre, a Poklos-patak és a jelenlegi Segesvári út (Calea Sighișoarei) által közrezárt területen két falu volt: Alsó- vagy Kis-Sásvári és Felső- vagy Nagy-Sásvári. 1609-ben ezek egyesültek a várossal.[2]

A 20. század közepéig a környék mezőgazdasági földterület volt. Egy romos téglagyár is volt a koronkai út mellett; 1944-ben itt rendezték be a marosvásárhelyi gettót, ahova több, mint 7500 zsidót zsúfoltak, akiket később Auschwitzba vittek.[3]

A kommunista hatalomátvétel után a vidék termelőszövetkezetté alakult. 1950 körül földszintes munkásházak épültek a Str. Vulturilor (Sasok útja) és a Poklos-patak által közrefogott területen, és a Săliște, Păltiniș utcák környékén; ezek ma helyi jelentőségű műemléknek számítanak.[4] A tulajdonképpeni, tömbházakból álló városrész építése 1961-ben kezdődött.[1] A román kommunista karhatalom nem titkolt szándéka volt, hogy megváltoztatja az erdélyi, jelentős magyar lakossággal rendelkező nagyvárosok etnikai összetételét,[5] így a negyedbe főleg vráncsai románokat telepítettek.

A Tudort négy ütemben építették:[1]

  • Tudor I (1960-as évek), az 1 Decembrie 1918 sugárúttól délre, a Moldovei / Hațeg utcák magasságáig (ún. „régi-Tudor” vagy „Sásvári-negyed”)
  • Tudor II (1970-es évek), az 1 Decembrie 1918 sugárúttól keletre, az Elektromaros gyárig (ún. „új-Tudor”)
  • Tudor III (1980-as évek), a Pandurilor út mentén (ún. „Cserealja”)
  • Tudor IV (1980-as évek), a Budai Nagy Antal-negyed felé

A tömbházak között számos iskola, üzletház, piac, park is helyet kapott. Az 1989-es rendszerváltás után felépültek a városnegyed templomai. A 21. század elején a negyed kijáratánál hipermarketeket létesítettek.

Leírása

[szerkesztés]

Szellős, nyitott, zöldövezettel és parkolókkal bőven ellátott városnegyed. Már a tervezésnél a nyugati országokra akkor jellemző 1:3-as motorizációs szinttel számoltak (1000 főre átlagosan 333 személygépkocsi jut), a romániai 1:10-es szinttel szemben. A tömbházak legtöbbjét előregyártott panelek helyett téglából építették.[1]

Főbb utcái

[szerkesztés]
  • Hosszú utca (bulevardul 1 Decembrie 1918), a Főtértől induló, a városból Koronka felé kivezető 4 kilométer hosszú sugárút.
  • Pandúrok sugárút (bulevardul Pandurilor). Eredetileg azt tervezték, hogy a kövesdombi 1848-as sugárútba kötik be, egy „kiskörutat” hozva létre a város déli részén, azonban ez nem valósult meg.[6]
  • Wesselényi utca (strada Predeal), 19. századi, egykoron a város perifériáján húzódó utca.

Főbb létesítmények

[szerkesztés]
  • Templomok: cserealji katolikus és református templomok, Mennybemenetel, Szent Anna, Szent György ortodox és Nagyboldogasszony görögkatolikus templomok, adventista és pünkösdi imaházak
  • Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara (a koronkai út mellett)
  • Dimitrie Cantemir egyetem
  • Coșbuc, Mihai Viteazul, Dacia, Guga, Tudor iskolák (régi neveiken 3-as, 5-ös, 14-es, 18-as, 20-as számú iskolák)
  • Electromureș szakközépiskola
  • Sumel ipari park (a régi Electromureș számológépgyár helyén)

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Gigantul din Târgu Mureș”, Evenimentul Zilei, 2006. október 13.. [2017. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. január 19.) 
  2. Keresztes Gyula. Vásárhelyen vásár tartatik. Bukarest: Kriterion, 17. o. (1996). ISBN 9732604565 
  3. Ghetouri: Târgu Mureș. Muzeul Memorial al Holocaustului din Transilvania. [2014. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 15.)
  4. Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  5. R. Süle Andrea (1990). „Település- és területrendezési tervek Romániában”. Kisebbségtudományi Szemle 1 (1). (Hozzáférés: 2017. november 15.) 
  6. Pál-Antal Sándor: A marosvásárhelyi utcák, közök és terek történeti névtára. Transindex. (Hozzáférés: 2020. január 12.)