Tudományos rasszizmus
A tudományos rasszizmus olyan elméletek és elképzelések áltudományos összessége, amely az emberi „fajok” közötti különbségeket hivatott igazolni, elsősorban abból a célból, hogy alkalmazói az egyes fajok felsőbbrendűségét bizonyíthassák általa. Az elmélet követőinek az meggyőződése, hogy az emberiség biológiailag különálló taxonokra, úgynevezett „fajokra” osztható,[1][2][3] és hogy empirikus bizonyítékok léteznek a fajok közötti alsóbbrendűség vagy felsőbbrendűség létezésére.[4][5][6][7] A 20. század közepe előtt a tudományos rasszizmust a tudományos közösség többsége elfogadta, mára azonban a többség áltudománynak tekinti,[5][6] mivel az alkalmazott módszertana eltér a mai tudományos módszerektől és összeegyeztethetetlen a modern genetikai kutatások eredményeivel.[8]
A fajelméletet gyakran közvetlenül azonosítják a rasszizmussal.[9]
A tudományos rasszizmus helytelenül alkalmazza és eltorzítja az antropológiát (nevezetesen a fizikai antropológiát), a koponyaelméletet, az evolúciós biológiát és más tudományágakat vagy nézeteket, hogy alátámaszthassa az emberi közösségek külsőségeken alapuló megkülönböztetését, emberi fajokba sorolását, és azok között az egyes fajok magasabb vagy alacsonyabb rendűvé minősítését.
A tudományos rasszizmus az 1600-as évektől kezdve a második világháború végéig volt jellemző, és különösen szembetűnő volt az európai és amerikai tudományos írásokban a 19. század közepétől a 20. század elejéig.
A 20. század közepe óta legtöbben elavultnak és tudománytalannak tekintik, de a rasszisták továbbra is használják, hogy egy faj felsőbb vagy alsóbbrendűségét igazolják ezzel.[10]
A második világháború után a tudományos rasszizmust hivatalosan is elítélték, különösen az UNESCO korai antirasszista nyilatkozatában, a „The Race Question (Faji kérdés)” (1950) címmel: „A »faj« nem annyira biológiai jelenség, mint inkább társadalmi mítosz, amelynek rengeteg ember áldozatává vált és kimondhatatlan szenvedést okozott." [11] Azóta az emberi evolúciós genetika és a fizikai antropológia fejlődése új konszenzushoz vezetett az antropológusok között, miszerint az emberi faj inkább társadalompolitikai, mint biológiai jelenség.[12][13][14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Joel Z. Garros (2006. január 9.). „A brave old world: an analysis of scientific racism and BiDil”. McGill Journal of Medicine 9 (1), 54–60. o. PMID 19529811.
- ↑ Heather L. Norton (2019. július 23.). „Human races are not like dog breeds: refuting a racist analogy”. Evolution: Education and Outreach 12 (1), 17. o. DOI:10.1186/s12052-019-0109-y. ISSN 1936-6434.
- ↑ Britanny Kenyon-Flatt: How Scientific Taxonomy Constructed the Myth of Race. Sapiens, 2021. március 19.
- ↑ "Ostensibly scientific": cf. Theodore M. Porter, Dorothy Ross (eds.) 2003. The Cambridge History of Science: Volume 7, The Modern Social Sciences Cambridge University Press, p. 293 "Race has long played a powerful popular role in explaining social and cultural traits, often in ostensibly scientific terms"; Adam Kuper, Jessica Kuper (eds.), The Social Science Encyclopedia (1996), "Racism", p. 716: "This [scientific] racism entailed the use of 'scientific techniques', to sanction the belief in European and American racial Superiority"; Routledge Encyclopedia of Philosophy: Questions to Sociobiology (1998), "Race, theories of", p. 18: "Its exponents [sc. of scientific racism] tended to equate race with species and claimed that it constituted a scientific explanation of human history"; Terry Jay Ellingson, The myth of the noble savage (2001), 147ff. "In scientific racism, the racism was never very scientific; nor, it could at least be argued, was whatever met the qualifications of actual science ever very racist" (p. 151); Paul A. Erickson, Liam D. Murphy, A History of Anthropological Theory (2008), p. 152: "Scientific racism: Improper or incorrect science that actively or passively supports racism".
- ↑ a b Gould 1981 "Few tragedies can be more extensive than the stunting of life, few injustices deeper than the denial of an opportunity to strive or even to hope, by a limit imposed from without, but falsely identified as lying within."
- ↑ a b Paul Kurtz (S eptember 2004). „Can the Sciences Help Us to Make Wise Ethical Judgments?”. Skeptical Inquirer. [2007. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 1.) „There have been abundant illustrations of pseudoscientific theories-monocausal theories of human behavior that were hailed as "scientific"-that have been applied with disastrous results. Examples: ... Many racists today point to IQ to justify a menial role for blacks in society and their opposition to affirmative action.”
- ↑ Byron Kaldis (szerk.): Encyclopedia of Philosophy and the Social Sciences, SAGE Publications, 2013, 779. o. ISBN 9781452276045
- ↑ A. Templeton: EVOLUTION AND NOTIONS OF HUMAN RACE, In: J. Losos & R. Lenski (szerk.): How Evolution Shapes Our Lives: Essays on Biology and Society, Princeton University Press, Princeton, 346–361 o., doi:10.2307/j.ctv7h0s6j.26,
Templeton írása az amerikai antropológusok által elfogadott konszenzust tükrözi. Lásd:- Jennifer K. Wagner (2017. február 1.). „Anthropologists' views on race, ancestry, and genetics”. American Journal of Physical Anthropology 162 (2), 318–327. o. DOI:10.1002/ajpa.23120. PMID 27874171. ;
- AAPA Statement on Race and Racism. American Association of Physical Anthropologists, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2020. június 19.).
- ↑ РАСОВАЯ ИСТОРИОСОФИЯ РАСОВАЯ ТЕОРИЯ - то же что Расизм. (Толковый словарь обществоведческих терминов. Н.Е. Яценко. 1999).... www.slovarnik.ru. (Hozzáférés: 2024. július 15.) (oroszul)
- ↑ Cf. Patricia Hill Collins, Black feminist thought: knowledge, consciousness, and the politics of empowerment (2nd ed., 2000), Glossary, p. 300: "Scientific racism was designed to prove the inferiority of people of color"; Simon During, Cultural studies: a critical introduction (2005), p. 163: "It [sc. scientific racism] became such a powerful idea because ... it helped legitimate the domination of the globe by whites"; David Brown and Clive Webb, Race in the American South: From Slavery to Civil Rights (2007), p. 75: "...the idea of a hierarchy of races was driven by an influential, secular, scientific discourse in the second half of the eighteenth century and was rapidly disseminated during the nineteenth century".
- ↑ UNESCO, The Race Question, p. 8
- ↑ C. E. Daley, A. J. Onwuegbuzie.szerk.: R. Sternberg, S. B.Kaufman: Race and Intelligence, The Cambridge Handbook of Intelligence. Cambridge New York: Cambridge University Press, 293–306. o. (2011). ISBN 9780521518062
- ↑ Diana Smay, George Armelagos (2000). „Galileo wept: A critical assessment of the use of race in forensic anthropolopy”. Transforming Anthropology 9 (2), 22–24. o. [2018. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1525/tran.2000.9.2.19. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Charles N. Rotimi (2004). „Are medical and nonmedical uses of large-scale genomic markers conflating genetics and 'race'?”. Nature Genetics 36 (11 Suppl), 43–47. o. DOI:10.1038/ng1439. PMID 15508002. „"Two facts are relevant: (i) as a result of different evolutionary forces, including natural selection, there are geographical patterns of genetic variations that correspond, for the most part, to continental origin; and (ii) observed patterns of geographical differences in genetic information do not correspond to our notion of social identities, including 'race' and 'ethnicity"”
Források
[szerkesztés]- ↑ Gould 1981: [pontosabban?]