Treitz Péter
| Treitz Péter | |
 | |
| Született | 1866. november 16.[1] Kisszállás |
| Elhunyt | 1935. január 13.[2] (68 évesen) Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | geológus |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-13-13)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Treitz Péter témájú médiaállományokat. | |
Treitz Péter (Kisszállás, 1866. november 16. – Budapest, 1935. január 13.) agrogeológus, a magyar gazdasági talajtan megalapítója.[2]
Életrajza
[szerkesztés]Treitz Péter 1866. november 16-án született Kisszálláson. A bécsi műegyetemen végezte tanulmányait, de abbahagyta és a magyaróvári gazdasági akadémiát végezte el. 1890-ben a Földtani Intézetbe került és mint az agrogeológiai osztály tagja megszervezte az ország agrogeológiai felvételét, melyhez németországi és főleg oroszországi, valamint balkáni tanulmányútjainak tapasztalatait is felhasználta. Munkatársaival együtt kialakított talajtérképezési módszerét átvették a külföldi agrogeológusok is, különösen az 1909-ben Budapesten tartott első nemzetközi agrogeológiai kongresszus után, amelynek megszervezésében neki is szerepe volt.
Foglalkozott a szikes talajok javításával, tanulmányozva az ezeken való szőlő- és a dohánytermesztés lehetőségeit is. Talajtani felvételei a Földtani Intézet Évkönyveiben jelentek meg magyar és német nyelven.
Tiszteletbeli tagja volt a Nemzetközi Talajtani Társaságnak és a magyar földművelésügyi minisztérium Országos Talajjavítási Bizottságának is.
Főbb munkái
[szerkesztés]- Szikes talajok Magyarországon (Budapest, 1898)
- Magyarország talajainak beosztása klímazónák szerint (Budapest, 1901)
- A Duna-Tisza közének agrogeológiai leírása (Budapest, 1903)
- Megfigyelések a meszes talajok és meszes talajokra alkalmas szől6fajokról (Szilágyi Jánossal, Pécs, 1905; németül Wien, 1906)
- Lessolset les changements du climat (Stockholm, 1910);
- Az agrogeológia feladatai (Budapest, 1919)
- A sós és szikes talajok természetrajza (Budapest, 1924)
- Gazdasági ásványtan és talajismeret (Budapest, 1929)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/16060.htm, Treitz Péter, 2017. október 9.
- ↑ a b Treitz Péter. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. november 16.)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=213&layout=s
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Fülöp Éva Mária: Treitz Péter. In: Magyar Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. 3. kötet, Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985. 477–481. o.
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Révai nagy lexikona
- Treitz Péter. Jeles napok.
- Treitz Péter. Verseghy Ferenc Könyvtár
- T. P. (Kísérletügyi Közl. 1935);
- Timkó Imre: T. P. emlékezete (Földtani Közl. 1936);
- Tóth István: Nagy földink (Petőfi Népe, 1967. máj. 28.).
- Tudósnaptár.