Türke
| Türke (Trdkova) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Kuzma |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Jožef Škalič |
| Irányítószám | 9263 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 166 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 369 m |
| Terület | 5,01 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 10″, k. h. 16° 07′ 40″46.852778°N 16.127778°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 10″, k. h. 16° 07′ 40″46.852778°N 16.127778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Türke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Türke (szlovénül: Trdkova) falu Szlovéniában a Muravidéken, Kuzma községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 30 km-re északnyugatra a magyar-osztrák-szlovén hármashatár közvetlen közelében fekszik. A településen található a Szölnöki-patak (Türke-patak, szlovénül: Seniški potok) forrása.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1387-ből való "Trekwlgh" néven, ekkor Dobra várának uradalmához tartozott.[2] Dobrát 1387-ben kapja királyi adományként a Balog nembeli Felsőlendvai Széchy Miklós nádor. Az uradalomhoz tartozó falvak felsorolásánál Türke is, ekkor még Trekvölgy néven szerepel. 1607-ben a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka lett.
A 16. században itt is elterjedt a reformáció, 1627-ben Türke is a felsőszölnöki gyülekezethez tartozott. Az 1698-as egyházi vizitáció szerint azonban a gyülekezet már újra katolikus volt. Az 1778-as vizitáció feljegyzése szerint az itteni gyerekek Felsőszölnökre jártak iskolába. A szomszédos Martinyán 1860-ban nyílt az iskola, melyet 1945-ben nyolc osztályossá bővítettek. 1914-ben Türkével együtt 134 tanuló járt ide.
Vályi András szerint " Türke, vindus falu Vas vármegyében, a dobrai uradalomhoz tartozik, 224 hold majorsági birtokkal."[3]
Fényes Elek szerint " Türke, vindus falu, Vas vmegyében, sovány, hegyes vidéken, 283 kath. lak., kik gyakori ügyes lopásaik miatt mintegy példa beszéddé váltak egész Vandaliában. F. u. gróf Batthyáni."[4]
A 19. század második felében szomszédos Martinyával egyesítették.
1910-ben Magasfoknak Türkével együtt 825, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. 1919-ben mindkét falut a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, s az egyesítést megszüntették. 1941-ben ismét Magyarországhoz jutott, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1975-ben a Magasfoki iskola megszüntetése után a gyerekek Péterhegyre vagy Kuzmára járnak.1991 óta a független Szlovén Köztársaság része.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A határában található a hármashatár-kő, amit a trianoni békeszerződés után emelt Felsőszölnök, Tóka, és Türke a három ország (Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország) közé. A magyar oldala ma is Magyarország legnyugatibb pontja.
- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt kápolnája.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
