Ugrás a tartalomhoz

Tourcoing-i csata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tourcoingi csata szócikkből átirányítva)
Tourcoing-i csata
Első koalíciós háború
Dátum1794. május 18.
HelyszínTourcoing, (Franciaország)
Eredményfrancia győzelem
Harcoló felek
Franciaország Habsburg Birodalom
Egyesült Királyság
Parancsnokok
Joseph Souham
Jean Victor Marie Moreau
Frederick yorki herceg
Frigyes Józsiás szász-coburg-saalfeldi herceg
Haderők
70 00074 000
Veszteségek
3000 halott vagy sebesült, 7 ágyú4000 halott vagy sebesült,
1500 hadifogoly, 6 ágyú
A Wikimédia Commons tartalmaz Tourcoing-i csata témájú médiaállományokat.

A tourcoing-i csata 1794. május 18-án zajlott le az észak-franciaországi Tourcoing városa mellett, Lille közelében. A csatában a franciák győztek Souham és Moreau tábornokok vezetésével a Frigyes Ágost yorki herceg irányította angol és a Frigyes Józsiás szász-coburg-saalfeldi herceg parancsnoksága alatt álló osztrák erők felett.

Jean-Charles Pichegru tábornok
Kortrijk (Courtrai)

A csata dióhéjban

[szerkesztés]

Az ideiglenesen Souham tábornok által vezetett Pichegru északi hadserege (Armée du Nord) csapott össze az osztrák-brit-német erőkkel Tourcoingnál. Annak ellenére, hogy a szövetséges csapatok kis számbeli fölényben voltak hiszen szász-coburgi herceg 74 000 emberével felülmúlta Souham 70 000-es francia seregét. (Egy forrás a francia teljes létszámot 82 000 főre teszi.)[1]

Souham stratégiai kétoldalú átkaroló hadműveletet dolgozott ki, ami magába foglalta a déli irányból, Kortrijk (Courtrai-ból) támadó Bonnaud hadosztályát és Lille-ből, északkeletről támadó hadoszlopot Von dem Bussche vezetésével, a Rudolf von Otto és a yorki herceg csapatai között. Közben a Moreau vezette sereg feltartóztatta az osztrák Clerfayt gróf, tábornagy támadását északon. Egy nagy kiterjedésű, több négyzetkilométer nagyságú területre terjedtek ki a harcok a Schelde folyótól nyugatra Flandriában.

Együtt a Jean-Baptiste Jourdannak a fleurusi csatában, június 16-án aratott győzelmével, a tourcoing-i csata jelentette a fordulópontot, amellyel megkezdődött a szövetséges erők evakuálása Flandriából és francia fölény alakult ki Nyugat-Európában.

Az északi hadsereg (Armée du Nord) Souham 28 000, Moreau 22 000, Bonnaud 20 000 és Osten 10 000 emberéből állt. A szász-coburgi herceg hadserege három osztrák hadoszlopot alkotott Károly főherceg parancsnoksága alatt (18-1/2 zászlóalj, 6 század), Clerfayt tábornagy és Franz Josef von Kinsky vezetésével. Von dem Bussche irányította a hannoveri erőket (5 zászlóalj, 8 század). A yorki herceg vezette a brit erőket (8 zászlóalj, 6 század), Hessen–Darmstadt hadseregét (3 zászlóalj, 4 század) és a Hessen–Kassel kontingensét (4 zászlóalj, 8 század).

Előzmények

[szerkesztés]

Az északi hadsereg Souham és Moreau vezette része keletről nyomult előre, a bal (északi) szárnyat képezve a Lys folyó (Leie) déli partján, Kortrijk (Courtrai) és Aalbeke között. Bonnaud képezte a centrumot egységeivel Lannoynál, Tressinnél és Sainghinnál. Ezen túlmenően a Compere-dandár tartotta Tourcoingot és a Thierry-dandár tartotta Mouscront. Osten hadosztálya védte Pont-à-Marcqot a jobb (déli) szárnyon. Ezek széttagolva helyezkedtek el a jelenlegi francia–vallon határon (kb. a mai Belgium déli határvidékén).

A szász-coburgi herceg vezérkari főnöke, Karl Mack von Leiberich tábornok támadást javasolt, Souham és Moreau 50 000 fős seregének megsemmisítésére.

A csata

[szerkesztés]

Május 17-én Clerfayt rátalált az előrenyomulásának ellenálló Dominique Vandamme seregére, aki a Moreau hadosztályának egy dandárját vezette. A yorki herceg jobb oldali hadoszlopa Bussche parancsnoksága alatt elfoglalta Mouscront, de egy francia hadosztály visszaszerezte a települést. A központ hadoszlop Otto irányításával birtokba vette Tourcoing-t. A brit gárdisták dandárjának támadásával, a yorki herceg bal oldali hadoszlopa Ralph Abercromby parancsnoksága alatt lerohanta Lannoyt, Willemst és Mouvaux-t. Kinsky hadoszlopa kelt a Marque folyón Bouvines-nél, de nem sokat tudott elérni. Károly főherceg hadoszlopa későn indult, és alig jutott el Pont-à-Marcqig. Csak Abercromby és Otto érte el a nekik kijelölt pozíciókat estig.

Május 18-án Souham elhatározta, hogy 40 000 emberét a yorki herceg három oszlopa ellen küldi, míg a többi Kinsky, Károly főherceg és Clerfayt tábornagy ellen képezik a másodlagos erőt. Az éjszaka folyamán Clerfayt átkelt a Lys folyó déli partjára. 21 000 embere visszaverte Vandamme 12 000 katonáját, de nem tudott előrenyomulni délre Linselles-en túl. A vereség lehetőségétől megrettenve, Bussche visszavonult a Schelde folyóhoz. Délen, Károly főherceg és Kinsky is szinte teljesen tehetetlen volt, annak ellenére, hogy a Mack szigorú parancsban követelte, hogy masírozzanak Lannoyba. Ehelyett, Károly főherceg ragaszkodott balszárny és a hátvéd ellenállásához a franciák támadásával szemben.

Hajnalban Souham divíziójának MacDonald vezette dandárja ismételt rohamot indított, hogy visszafoglalja Tourcoing-t Ottótól. A Malbrancq-dandár északról támadta meg Mouvaux-t, míg Bonnaud nyugatról alkalmazott nyomást. Előbb még Otto birtokolta Tourcoing déli házsorainak vonalát, de lassan visszavonult. 11 óra 30 perckor a yorki herceg és Abercromby, elszigetelve egy erős támadás súlya alatt, visszavonult a Mouvaux felé, délkelet felé. Ezzel a harc véget ért. Souham azonnal rendbeszedte fáradt seregét, és felkészült Clerfayt megtámadására, aki azonban felismertem, hogy egyedül maradt, ezért visszahátrált a Lys folyó északi partjára, onnan visszavonult északkelet felé.

Következmények

[szerkesztés]

A franciák 3000 embert veszítettek és 7 ágyút. A szövetségesek vesztesége 4000 halott vagy sebesült, 1500 hadifogoly és 6 ágyú. A hannoveri gyalogezred csaknem teljesen elpusztult. A szövetségesek vereségének egyszerű oka volt: hiába harcoltak bátran, nagyon kevés volt az együttműködés köztük, és ez okozta a kudarcot. A szövetséges szász-coburgi herceg 74 főnyi hadából csak 48 000 vett részt a csatában.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Smith, Digby. A napóleoni háborúk Data Book. London: Greenhill, 1998. ISBN 1-85367-276-9 79. old.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Tourcoing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.