Ugrás a tartalomhoz

Torre de la Rosaleda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torre de la Rosaleda
TelepülésSpanyolország Ponferrada
CímBulevar Juan Carlos I
Építési adatok
Építés éve2004–2009
Építési stílusmodern
Felhasznált anyagokbeton, tégla
Építész(ek)Juan Francisco Álvarez Quirós
KivitelezőGrupo Begar
Hasznosítása
Felhasználási területiroda-, üzlet- és lakóház
Alapadatok
Magassága107 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma30
Liftek száma4
Elhelyezkedése
Torre de la Rosaleda (Spanyolország)
Torre de la Rosaleda
Torre de la Rosaleda
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 42° 33′ 31″, ny. h. 6° 36′ 34″42.558611°N 6.609444°WKoordináták: é. sz. 42° 33′ 31″, ny. h. 6° 36′ 34″42.558611°N 6.609444°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Torre de la Rosaleda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Torre de la Rosaleda az északnyugat-spanyolországi Ponferrada egyik modern épülete. A 107 méter magas felhőkarcoló elkészültekor León tartomány legmagasabb, Kasztília és León autonóm közösség második legmagasabb épülete volt (a 110 méteres salamancai székesegyház után).[1] Egy világhálós szavazáson az emberek beválasztották Spanyolország első 13 épületébe egy olyan listán, amely azokat az épületeket tartalmazza, amelyekre „a legkellemetlenebb ránézni”.[2]

Története és leírása

[szerkesztés]

A 30 szintes vagy emeletes, 107 méter magas épület Ponferrada új, északi városrészében, La Rosaledában épült fel, innen származik a neve is (a torre jelentése pedig „torony”).[1] Alakja igen különös: egy nagyobb téglatestből és az abból magasan kinyúló két kisebb téglatestből áll (ami miatt többen tetrisz-toronynak is gúnyolják). Tetejére két független lépcsősor vezet fel, amelyek összesen 1056 fokból állnak. Az épületben négy lift működik, és összesen 10 kilométernyi csővezeték található benne. Alapozását a nedves talaj miatt 56 darab, 10 méter mélyre leásott oszloppal stabilizálták.[3]

Alapterülete összesen közel 30 000 négyzetméter, de még egy 8000 m²-es, négycsillagos szálloda is tartozik hozzá. A meleg víz és a légkondicionálás központosított, és egy informatikai rendszer vezérli. A meleget az egyik legfelső szinten három kazán biztosítja, amelyek összteljesítménye 1,41 millió kalória. Az épület három generátoregységgel is rendelkezik az esetleges hálózatiáram-kimaradások esetére. A négy lift közül az egyik kifejezetten a legfelső szintekre visz, ahova egy rádióadó költözött be az építés után, a másik három a 27. emeletig közlekedik, ahol az utolsó lakások találhatók. Ezek a liftek 2,5 m/s-os sebességgel járnak, így alig több mint fél perc alatt fel lehet velük jutni a legmagasabb pontjukig.[3] Az összesen 106 darab lakás között 2, 3, 4 és 5 hálószobával rendelkezők is megtalálhatók, és mindegyikben padlófűtés, berendezett konyha és márványborítású fürdőszobák találhatók.[4]

Az épület alatt egy 250 férőhelyes mélygarázs is helyet kapott, a tetején pedig egy leereszthető állvány állomásozik, amelynek segítségével az épület külső tisztítása végezhető. (Ez a szerkezet 60 000 euróba került.)[3]

Tűzvédelmi rendszerének alapját két darab, 162 000 literes, vízzel telt tartály képezi, de az is segíti az esetleges tüzek terjedésének meggátolását, hogy a 20. szinten egy nagy üres, falak nélküli teret alakítottak ki. Tűzriadó esetén egy automata rendszer az épületszerte elhelyezett tűzelzáró ajtókat elektromágnesek segítségével becsukja.[3]

Építése 2004-ben kezdődött az alapkő letételével, majd a munkálatok az asztúriai Juan Francisco Álvarez Quirós építész tervei alapján folytatódtak, végül 2009-ben fejezte be a kivitelező, a Grupo Begar. Még az átadás előtt, 2008-ban elnyerte az European Property Awards nevű nemzetközi díjat.[1] Az építkezés költsége körülbelül 28 millió euró volt. A gazdasági válság miatt azonban a felhőkarcolóban található irodák és üzletek sokáig nagy mértékben kihasználatlanok voltak, 2011-ben például az irodáknak csak az egytizede volt használatban, a földszinten pedig egyetlen üzletet sem adtak ki.[3] 2012-ben a lakások körülbelül kétharmada is üresen állt.[4]

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b c La Torre de la Rosaleda de Ponferrada ‘toca techo’ en el ranking de los edificios más altos de España según La Razón (spanyol nyelven). Info Bierzo, 2022. április 13. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  2. La Torre de la Rosaleda, entre los 13 edificios más feos de España, según idealista.com (spanyol nyelven). El Bierzo Digital, 2014. május 21. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  3. a b c d e Carlos Fidalgo: La torre de los mil escalones (spanyol nyelven). Diario de León, 2011. november 6. (Hozzáférés: 2022. július 9.)
  4. a b La torre de la burbuja. El País, 2012. július 22. (Hozzáférés: 2022. július 9.)