Torkos Jakab (1711–1785)
| Torkos Jakab | |||||
| a Dunántúli református egyházkerület püspöke | |||||
| Született | 1711. február 13. Pápa | ||||
| Elhunyt | 1785. november 27. (74 évesen) Adásztevel | ||||
| Nemzetiség | magyar | ||||
| Felekezet | kálvinizmus | ||||
| Püspökségi ideje 1745 – 1785 | |||||
Idősebb Torkos Jakab (Pápa, 1711. február 13. [a keresztelés dátuma][1] – Adásztevel, 1785. november 27.) a Dunántúli református egyházkerület püspöke 1745-től haláláig.
Életútja
[szerkesztés]Tokros Jakab fiaként született, Pápán kezdett tanulni. Miután Sárospatakon befejezte tanulmányait, külföldre ment s 1733-tól Zürichben, 1734-től Utrechtben gyarapította ismereteit. Hazatérvén, 1735 tavaszán rektor, őszén lelkész lett Pápán. 1745-ben püspökké választotta a dunántúli egyházkerület. Hite miatt Pápáról elűzetvén, 1752-ben Peremartonban, 1758-ban Adásztevelen foglalt el lelkészi állást, melyről 1785-ben nyugalomba lépett. Püspöksége alatt egész kerületében tartott generalis vizitációt.
Nyomtatásban nem jelent meg műve, de kéziratban fennmaradt két óriási kötet prédikációja.
Respondens volt a „De divina hominum vocatione” (1734) Zürichben tartott disputatión. Csúzi Cseh Jakabnak unokája, II. Jánosnak unokaöccse, az 1795-től 1813-ig püspökösködő Torkos Jakab (1749–1813) csöglei, majd pápai lelkésznek pedig nagybátyja volt.
Irodalom
[szerkesztés]- Tóth Ferenc:… Túl a dunai… püspökök élete… (1808)
- Tóth Endre: T. J. dunántúli ref. püspök, mint igehirdető (1937)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
