Torkos András
Torkos András | |
Született | 1669[1] Győr[1] |
Elhunyt | 1737. június 17. (67-68 évesen)[1] Győr[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Torkos József |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Wittenbergi Egyetem (–1698) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Torkos András (Győr, 1669. – Győr, 1737. június 17.) evangélikus lelkész, Biblia-fordító, Torkos Justus János apja, Torkos János orvos nagyapja.
Élete
[szerkesztés]Győrött született és bizonyára alsóbb iskoláit is ott végezte; ezek befejeztével külföldre ment és 1692. április 16-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Itt 1695-ben már magisteri címet szerzett és az egyetemen előadásokat tartott. 1698-ban tért vissza hazájába és előbb tanár, 1707-ben pedig lelkész lett Győrött. Buzgó híve volt a pietizmusnak.
Legfőbb munkája az evangélikus számára készült, eredeti görög nyelvből fordított Újszövetség-fordítása. Az evangélikusoknak akkoriban nem volt saját Bibliájuk és helyette Károli Gáspár vizsolyi Bibliáját használták. Annak ellenére, hogy a Torkos-féle Újszövetség, amely hűen tükrözi a görög eredetit és közérthető, szép magyarsággal íródott, nem terjedt el. Az evangélikusok továbbra is leginkább a református Károli Bibliát használták. Torkos Újszövetsége hatással volt Küzmics István vend (muravidéki szlovén) nyelvű fordítására, a Nouvi Zákonra is. Annak a munkának az előszavát Torkos András fia Torkos József írta, Küzmics pedig lefordította.
Munkái
[szerkesztés]- Dissertatio Theologica De Meditationibus Passionalibus Paradisiacis ... Wittenbergae, 1693
- Solertis Studiosi Lineamenta ... Uo. 1695
- Dissertationem De conscientia Antecedente Recta Et Erronea, Eruditae & placidae censorum disquisitioni committunt Praeses ... et Respondens Gotthelff Schütze. Uo. 1697
- Obligationem Legis Civillis In Conscientia sub Praesidio ... defendet Joh. Georgius Schimentzius. Uo. 1698
- Disputatio De Cognitione Sui Morali Quam Sub Praesidio ... defendet Godofredus Beiszler. Uo. 1698
- Engesztelő Aldozat, az az, Ött részbül álló Szent Lélekkel tellyes áhétatos és buzgó Imádságok ... Halle, 1709 (későbbi kiadásai: Lipcse, 1736, 1764, Pozsony, 1786, Pozsony és Kassa, 1787, rézmetszetekkel)
- Kátéchismus (Győri), az az D. Luther Marton Kis Kátéchismussa Más szép kegyes kérdésekkel egyetemben Most uyontan Magyarrá fordíttatott, a Győri Luthe: Oskolában tanuló Ifjúságnak Kedvéért ... Halle, 1709 (névtelenül, újabb kiadásai: hely n., 1729, 1750, 1770, ezeken kívül több változatlan kiadás)
- A cédrusfának siralmas esete. Telekesi Török István zászlós úrnak ... Karátson hava 26. 1722. meghalván ... 1723. Sz. György hava 6 ... eltemettetett ... a vadosfai templom előtt ... előhozott ... (Lipcse, 1723, Miskey Ádám beszédével)
- Mi Urunk Jesus Krisztus Uj Testamentoma. Görög nyelvből magyarra ford. Wittenberg, 1736 (elöljáró beszédet írt hozzá fia T. József, újabb kiadása Pozsony, 1803)
Üdvözlő verseket írt a Nikletzius Sámuel értekezése mellé (1692), valamint Seelmann Keresztély Mártonhoz (1693) és Simonis Pálhoz (1697.). Énekeket is szerzett.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002
- Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999
- Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8