Tordai Csaba
| Tordai Csaba | |
| Született | 1978. december 29. (45 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | államtitkár (2008. február 18. – 2010. május 29., Magyarország Miniszterelnöki Hivatala) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tordai Csaba (Budapest, 1978. december 29. –) alkotmányjogász és ügyvéd, volt államtitkár, egyetemi oktató, politikus.
Pályafutása
[szerkesztés]Édesapja háziorvos, édesanyja okleveles közgazdász. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanult, majd 2003-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát.
A 2000-es évek elején Demszky Gábor kabinet-főnöke volt.[1][halott link] [1]
2003-tól az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, 2004-től az Alkotmányjogi Főosztály főosztályvezető-helyettese volt, 2005-től pedig ugyanott főosztályvezetőként tevékenykedett. Egyik előkészítője volt az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek, az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek, valamint részt vett a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának intézményét megteremtő törvény előkészítésében is. 2007-2010-ben a Miniszterelnöki Hivatalban jogi és koordinációs szakállamtitkár, majd jogi és közigazgatási államtitkár. 2007. július 1-jétől a Magyar Közlöny felelős szerkesztője volt.
A 2009-es alkotmányszöveg ügye
[szerkesztés]Szerkesztőként 2009. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának huszadik évfordulóján közzétette az Alkotmány egységes szerkezetű szövegét,[2] amelyben hatályos rendelkezésként szerepeltette az új alkotmány elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot négyötödös többséghez kötő szabályt. Ennek a jogszabályi rendelkezésnek a hatályossága mind az egységes szerkezetű közzététel előtt, mind azt követően vitatott volt a jogtudományban, noha a közzététel idején az Alkotmánybíróság honlapja is hatályosként tüntette fel ezt a szabályt.[3] A rendelkezés hatályossága mellett érvelt Arató András egyetemi tanár[4] és Bragyova András volt alkotmánybíró, az MTA doktora,[5] míg Csink Lóránt egyetemi docens [6] és Somogyvári István volt államtitkár[7] szerint a kérdéses rendelkezés már korábban hatályát veszítette. Kukorelli István volt alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár szerint a kérdés vitatott, annak megítélésében "összecsapnak a deregulációs és a derogációs elmélet hívei."[8] A kérdéses rendelkezést végül az Országgyűlés az Alkotmány 2010. július 5-i módosításával hatályon kívül helyezte.[9] A vitát tíz évvel később, miután Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója lett, internetes portálok elevenítették fel, ,[10][11][12] amelyek közül a Mandiner leközölte Tordai álláspontját, de szakmai érvekkel alátámasztva továbbra is fenntartotta a lap állításait.
További pályafutása
[szerkesztés]A 2010-es kormányváltás óta ügyvédként tevékenykedik. Közigazgatási tevékenységéért 2007-ben Deák Ferenc-díjban, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetésben részesült. Ügyvédi munkáját Eötvös Károly-díjjal ismerték el. Kuratóriumi tagja volt 2015-ig a Haza és Haladás Közpolitikai Közhasznú Alapítványnak, jelenleg is felügyelőbizottsági elnöke a Költségvetési Felelősségi Intézetnek, továbbá felügyelő-bizottsági tagja volt 2017-ig az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek. A Széchenyi István Egyetemen alkotmányjogot, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán sajtójogot is tanított. Számos alkotmányjogi publikáció szerzője. 2019-ben Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jogi tanácsadója lett.[13] Az Átlátszó.hu portálon így kommentálta a városházi munka elvállalását: „Biztos vagyok abban, hogy a portál ugyanazzal a kérlelhetetlenséggel fogja számon kérni a fővárosi vezetésen az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem értékeit, ahogyan azt mindenkivel szemben teszi. A majd évtizedes közös munka után ezt el is várom tőlük.”[14]
Művei
[szerkesztés]- Gáli Csaba–Sepsi Tibor–Tordai Csaba: Az új alkotmány egy tervezete; magánkiadás, Bp., 2011
- Mérlegen az alaptörvény. Interjúkötet hazánk új alkotmányáról. Sólyom László, Trócsányi László, Jakab András, Tordai Csaba, Kukorelli István, Herbert Küpper, Patyi András, Tölgyessy Péter. Szerk. Molnár Benedek, Németh Márton, Tóth Péter. Budapest: HVG ORAC–Stádium Intézet. 2013. ISBN 9789632582108
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Karácsony emberei: Tordai Csaba (magyar nyelven). kontra.hu. [2021. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
- ↑ Magyar Közlöny, 2009. 150. szám, 2009. október 23. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Alkotmány, 2009. március 7. [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Fundamentum 2009. 1. szám, 2009 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Vannak-e megváltoztathatatlan normák az Alaptörvényben?, 2016 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Mozaikok a hatalommegosztáshoz, 2014 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Fundamentum, 2010. 1. szám, 2010 (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ „Húsz éve alkotmányozunk...”. Közjogi szemle 2009 (3).
- ↑ Magyar Közlöny, 2010. 113. szám, 2010. július 10. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Origo: Karácsony tanácsadója tíz éve önhatalmúlag átírta az Alkotmányt. Origo.hu, 2019. október 24. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ Kereki Csaba: Karácsony tanácsadója épp tíz éve írta át önhatalmúlag az Alkotmányt. mandiner.hu, 2019. október 24. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ Bajnai államtitkára, Tordai Csaba lehet Karácsony jogi tanácsadója, 2019. október 24. [2019. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ Karácsony tanácsadója lett az Átlátszó alapítója. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
- ↑ Minden külön értesítés helyett – Tordai Csaba kiszállt az Átlátszó kiadójából. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
Források
[szerkesztés]- Kormányzati portál Archiválva 2012. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben [utolsó hozzáférés: 2015. augusztus 6.]
- atlatszo.hu Archiválva 2015. március 23-i dátummal a Wayback Machine-ben [utolsó hozzáférés: 2015. augusztus 6.]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettjeinek listája (magyar nyelven) (pdf). kimittud.atlatszo.hu. (Hozzáférés: 2013. október 28.)
