Tonkini dió
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
)_(20252625498).jpg) Illusztráció a Párizsi Természetrajzi Múzeum évkönyvéből
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Carya hunanensis Lecomte | ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tonkini dió témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tonkini dió témájú kategóriát. |
A tonkini dió (Carya tonkinensis) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe sorolt diófafélék (Juglandaceae) családjában a hikoridió (Carya) nemzetségben a kínai hikorik (Sinocarya fajcsoport) egyik faja. Kínai neve „maj-csau” vagy (angol átiratban) yue nan shan he tao.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]A kelet-ázsiai flóraterületen Kína déli részén és a határos elő-, illetve hátsó-indiai országokban, azaz India északkeleti és Vietnám északi részén endemikus.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]15 m-esre növő fa. A hajtások csúcsrügyei csupaszok, barnák.
Szárnyasan összetett, 15–25 cm-es levelei 5-7 levélkéből állnak; ezek fonáka bőségesen pikkelyes, ami megkülönböztető jegye.
Nyomottan gömbölyded diója 2,2–2,5 cm magas és 2,6–3 cm széles; rajta négy borda látható. A termés ennek megfelelően négyrekeszes.
Termesztéséről nincsenek adatok, a hasznosított diókat valószínűleg az erdőben gyűjtögetik.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]Lombhullató erdei fa.
Április-májusban virágzik. Diója szeptemberben érik be.
Felhasználása
[szerkesztés]Dióbeléből étolajat nyernek, korábban lámpaolajnak, is használták.
