Tolo (Görögország)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Tolo (Τολό) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| prefektúra | Argolída prefektúra |
| Irányítószám | 210 56 |
| Körzethívószám | 2752 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1317 fő (2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 5,0 m |
| Terület | 23,275 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 37° 31′ 14″, k. h. 22° 51′ 36″37.520475°N 22.860042°EKoordináták: é. sz. 37° 31′ 14″, k. h. 22° 51′ 36″37.520475°N 22.860042°E | |
| Tolo weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tolo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tolo (görögül: Τολό, régi nevén Tolon [Τολόν]) egy kis falu Görögországban a Peloponnészosz félsziget Argolída prefektúrájában. A Nafpliótól 10 km-re délkeletre, a Tolói-öböl partján fekvő egykori halászfalu ma nyaralóhelyként nevezetes. Ez része az Asini önkormányzati egységnek, az Argolisban.
Történelem
[szerkesztés]Tolon öblét (az Argolis-öböl része) először Homer írta le, ugyanúgy, mint Asini az Iliákban, melyről kapta nevét a város, amelynek flottája részt vett a trójai háborúban. Az elkövetkező évszázadokban a Tolon-öböl menedéket adott a haditengerészeti hajóknak, majd a bizánci időszak alatt Nafplio kisegítő kikötőjévé nőtte ki magát.
A negyedik keresztes hadjáratot és a bizánci birodalom felbomlását követően (1204-ben) a Peloponnészosz többi részével együtt frank megszállás alatt volt 1389-ig a terület, amikor azt a velenceiek átvették, majd 1540-ben elfoglalták az oszmánok. Az 1680-as években, a Morean-háború idején, a velenceiek, a németek és a lengyelek oszmán birodalom elleni szövetségének a főparancsnoka, Francesco Morosini főparancsnok elrendelte, hogy elfoglalja a Peloponnészosz fővárosát, Nafplio-t viszont ezúttal a Tolon öblöt választották ki az expedíciós hadműveletek alapjául szolgáló helynek, mivel ez volt a legbiztonságosabb hely a régióban, míg a partot a hadsereg táborához használták. Az expedíció sikere után övék lett a terület 1715-ig, amikor a területet ismét elfoglalták a törökök, Tolont pedig másodrendű haditengerészeti állomásként használták fel a velencei flotta számára.
A görög forradalom után számos krétai, etnikai-görög menekült telepedett le Tolóban.
A Görög Királyság függetlenné válása után, 1834-ben, királyi rendelet alapján, a Tolon kikötőjében megalapították a várost, Minoát Minos legendás király után. Kréta felszabadítása után a területen maradt menekültek egy olyan halászfalut hoztak létre, amely 1916-ban Toló néven vált ismertté.
A XX. Század elejétől egyre népszerűbb lett a település, és később nyári üdülőhellyé vált.[1]
Képtár
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2017. szeptember 21.) „Tolo, Greece” (angol nyelven). Wikipedia.
