Togian-szigeteki héjabagoly
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Ninox burhani Indrawan & Somadikarta, 2004 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Togian-szigeteki héjabagoly témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Togian-szigeteki héjabagoly témájú kategóriát. |
A Togian-szigeteki héjabagoly (Ninox burhani) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Mochamad Indrawan és Soekarja Somadikarta írták le 2004-ben.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Az Indonéziához tartozó Togian-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők és cserjések, valamint legelők, másodlagos erdők és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhosszúsága 20 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon kicsi, de csökken, egyedszáma 1500-7000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
