Tod bicsig írás
Tod bicsig írás | |
Típus | ábécé, alfabetikus írás |
Nyelvek | ojrát szanszkrit tibeti |
Alkotó | Zaja Pandit |
Időszak | 1648–napjainkig |
Irány | fentről lefelé, oszlopok balról jobbra |
Felmenő írásrendszerek | proto-sínai írás föníciai ábécé arámi ábécé szír ábécé szogd ábécé hagyományos mongol írás |
Rokon írásrendszerek | dzsürcsi írás vagindra írás |
ISO 15924 | Mong |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tod bicsig írás témájú médiaállományokat. |
A tod bicsig (ojrát:ᡐᡆᡑᡆ
ᡋᡅᡒᡅᡎ, halha mongolul: Тод бичиг, ᡐᡆᡑᡆ
ᡋᡅᡒᡅᡎ tudományos átírás: tod bičig, jelentése: világos írás) Zaja Pandit buddhista szerzetes által 1648-ban az ujgur-mongol írás felhasználásával kidolgozott írás. Kialakításával az írott nyelv közelebb került a beszélt nyelvi alakokhoz és a hétköznapi kiejtéshez, és könnyebbé vált a tibeti és a szanszkrit nyelv átírása is.
Az írást 1924-ig használták az oroszországi kalmükök. Ekkor áttértek a ma is használatos cirill alapú ábécéjükre. Ezzel szemben a kínai hszincsiangi ojrátok még ma is használják, sőt Kína-szerte tanítják is.
Példaszövegek
[szerkesztés]A Miatyánk szövege |
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Clear script című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- N. Yakhantova, The Mongolian and Oirat Translations of the Sutra of Golden Light Archiválva 2016. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2006
- Kara, György. Books of the Mongolian Nomads. Bloomington: Indiana University, 2005.
- Eds. Daniels, Peter T. and William Bright. The World's Writing Systems. New York: Oxford University Press, 1996